Horn Gyula nyílt levele Orbán Viktorhoz

A Medgyessy Péter ellen elrendelt nyomozás hírére reagálva Horn Gyula, az előző kormány miniszterelnöke nyílt levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek, amelyben azt kéri, hogy utódja tekintse tárgytalannak a kettőjük találkozójára vonatkozó kezdeményezését.

"Miniszterelnök Úr!

Legutóbbi találkozónkon megerősítettük, hogy szükség esetén, különösen fontos ügyekben megkeressük egymást. Szerintem csatlakozásunk az Európai Unióhoz nemzeti sorskérdés. Ezért is vállaltam ennek előkészítésében aktív szerepet, egyben eleget téve az Ön felkérésének.

Ebben a folyamatban kezdeményeztem december 4-én újabb megbeszélést Önnel. Kérem, hogy ezt tekintse tárgytalannak. Megdöbbenve tapasztalom ugyanis, hogy az Ön emberei nem hagyják abba a Medgyessy Péterrel szembeni rágalomhadjáratot. Szolidaritást vállalva a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjével, mindaddig, amíg nem marad abba ez a számomra elfogadhatatlan gyakorlat nem látom értelmét a találkozónknak. Sajnálom, hogy erre az elhatározásra kellett jutnom, mert eddigi megbeszéléseinket az ország érdekében hasznosnak tartottam. Uniós csatlakozásunk ügyének fontossága ugyanakkor arra késztet, hogy nyílt levélben foglaljam össze a helyzettel kapcsolatos álláspontomat és javaslataimat. Erre meg van az erkölcsi alapom, mert a mi kormányunk, más demokratikus erőkkel együtt, teremtette meg a mielőbbi csatlakozás feltételeit.

Az elmúlt hónapokban is sok olyan tárgyaláson, fórumon vettem részt, amelyek témája a csatlakozás volt. Tapasztalataim szerint több, nem éppen örvendetes fejleményre került sor. Úgy vélem a csatlakozás kapcsán kritikus helyzethez érkeztünk el, megfontoltan és gyorsan kellene lépni.

Először

Az uniós tagállamok és közös fórumaik legutóbbi állásfoglalásai ellentétesek az Európai Unió Tanácsának 1995. decemberében megfogalmazott és többször megerősített állásfoglalásával.

Meghirdetése annak, hogy a tíz, netán tizenkét társult országot egyszerre vegyék fel - ellentétes a bővítésről szóló állásfoglalásokkal, miszerint a csatlakozásnál a teljesítményen alapuló differenciálás legyen a meghatározó szempont.

Az egyenlősdi elvének érvényesítése bünteti a felkészülésben sikeres és ezért nagy áldozatokat vállaló államokat, így Magyarországot is. Rossz üzenet a lemaradt országok számára is, mert nem ösztönzi őket nagyobb erőfeszítésekre. Sokan gondoljuk úgy, hogy mindez a bővítés megkezdésének késleltetésére irányul.

A Magyar Köztársaság elemi érdeke, hogy az egyenlősdi alkalmazása ne emelkedjen az Európai Unió hivatalos döntésének szintjére.

Emlékeztetek a hat parlamenti párt 2000. szeptemberében elfogadott közös nyilatkozatára, amely nemzeti érdekként fogalmazta meg a lehető legkorábbi időpontban és az elérhető legkedvezőbb feltételek melletti csatlakozást.

Átfogó és érvelő diplomáciai-politikai fellépést javasolok az eredeti uniós állásfoglalás mellett, vagyis a teljesítményen alapuló differenciálás alkalmazását az EU-ba történő felvételnél.

Másodszor

Nyilvánvaló, hogy a magunk részéről is mindent el kell követni a felvétel érdekében.

Az Európai Unió Magyarországról szóló 2001. évi értékelése megismétli, sőt kibővíti a bírálatokat és igényeket.

A jelenlegi kormány semmi érdemlegeset nem tett a bírálatokban foglaltak orvoslása és az igények kielégítése érdekében. Például továbbra is megszállva tartja a közszolgálati médiát és felügyelő fórumait, nem állítja helyre a szociális partnerség intézményét, nem biztosítja a települési önkormányzatok anyagi autonómiáját. Sokasodnak a költségvetéssel, az uniós támogatások befogadásával, a mezőgazdasággal és környezet védelemmel, a közlekedéssel, a korrupció elleni fellépéssel összefüggő gondok.

Nagy a lemaradás a jogharmonizációs kormányzati program teljesítésében. Sajnálatosnak tartom, hogy a szükséges új törvények és törvénymódosítások meghozatala már csak az új parlamenti ciklusban lehetséges. Az elmaradás következtében késedelmet szenved az ország számára oly fontos jogharmonizáció gyakorlati alkalmazása.

A kormány kötelessége, hogy haladéktalanul hozzálásson az uniós igények teljesítéséhez, s a jogfolytonosság elvéből kiindulva a jogszabályok előkészítéséhez. A hatpárti közös nyilatkozat is kimondja: "Mind az Európai Unió, mind a Magyar Köztársaság egyértelmű kötelezettséget vállalt arra, hogy a maga részéről legkésőbb 2002. végéig megteremti a bővítés megkezdéséhez szükséges belső feltételeket."

Harmadszor

Új helyzet van a határon túli magyarság kedvezmény-törvényének végrehajtásával kapcsolatban. Az uniós Országjelentés kimondja: "Nem működhet a határon túli magyarságtámogatás az érintett országok beleegyezése nélkül."

Számolni kell azzal, hogy ennek az igénynek a nem teljesítése súlyosan árthat az érintett magyarságnak, új feszültségforrást teremt a szomszédsági kapcsolatainkban és elodázhatja az uniós csatlakozásunkat.

Javasolom, hogy a kormány függessze fel a törvény végrehajtását, amíg egyetértés nem születik a szomszédokkal az ügyben.

Miniszterelnök Úr!

Csatlakozásunk az Európai Unióhoz a legnagyobb történelmi esélye a nemzetnek. Ezt kockára tenni bűn a nemzettel szemben.

2001. december 11.

Horn Gyula"