Százkilencven éve született Charles Dickens

1812. február 7-én született a Portsmouth melletti Landportban Charles Dickens, a XIX. század legnépszerűbb angol írója.

Apja kiszabadulása után visszatért az iskolába, bár anyja azt akarta, dolgozzon tovább - ez megrontotta kapcsolatukat. 15 évesen egy ügyvéd írnoka lett, majd bírósági tárgyalásokról és a parlament üléseiről tudósított. Ekkor szerezte jogi ismereteit, s gyűlölte meg az igazságszolgáltatást és a parlamentet. Politikai nézeteit az 1830-as évek reformmozgalmai és a liberális Morning Chronicle-nél szerzett tapasztalatok alakították. Karriervágyát növelte, hogy Maria Beadnell családja kikosarazta, a lány alakja több regényében is felismerhető.

1832-ben színésznek állt, 1833-tól történeteket írt a lapokba, ezek 1836-ban Boz karcolatai címmel jelentek meg. Felkérték, hogy egy karikatúra-sorozathoz kísérőszöveget írjon - ebből alakult ki a Pickwick klub első része. A Don Quijote hatását is mutató folytatásos mű óriási népszerűséget szerzett számára, s alkalmat adott az angol társadalom bajainak és intézményei rossz működésének szatirikus bemutatására. Ez időtől remekül keresett, de jövedelmét tőzsdei spekulációkon elvesztette.

Egy havilap szerkesztője lett, itt jelentek meg a Twist Olivér részletei. Ebben bemutatja a társadalom erkölcsi gondjait, a bűnözők világát, a dologházat. Két regényét párhuzamosan írta, ez érződik a szerkezetükön. 1836-ban megnősült és elkezdte a Nicholas Nicklebyt, majd az Egyesült Államokba utazott, ahol nagy ovációval fogadták, de zokon vették, hogy kiállt a szerzői jogok védelmében.

Jegyzeteiben kiábrándultan ír az ottani közönségességről és ügyeskedésekről. 1846-ban megalapította a Daily News-t, ez a kor vezető liberális lapja lett, vállalkozásai azonban ritkán hoztak sikert. Kisregénye, a Karácsonyi ének új műfajt hozott létre, karácsony-kultusza növelte népszerűségét, ezután minden decemberben hasonló írásokat adott ki.

A Martin Chuzzlewit írása közben - melyben amerikai tapasztalatait dolgozta fel - megpróbált a szerkezetre és a végső célra figyelni, de ez inkább csak A Dombey és fiánál sikerült. Ez volt az első műve, amely folyamatosan készült, benne korának erkölcsi és vallási dilemmáit fogalmazta meg. Társadalomkritikai művei után megírta a Copperfield Dávidot, amely részben önéletrajzi ihletésű, (Micawber úr alakját apjáról mintázta) és a gyermekkor elragadó leírása.

Későbbi korszakának világa jóval sötétebb tónusú, regényei (Örökösök, Nehéz idők, Kis Dorrit) a kortárs Anglia átfogó, zord és sivár képét adják. Szatírája élesebb, humora keserűbb, hepiendjei halkabbak. E művek szerkezete feszesebb, alakjai összetettebbek a korábbiaknál.

1855-ben Maria Beadnell újra felbukkant életében, ez feltárta házasságának válságát. 1858-ban egy Ellen Ternan nevű, nála 27 évvel fiatalabb színésznő miatt szakított feleségével, akitől tíz gyermeke volt. Nagy botrány lett a dologból, de a kapcsolatot annyira sikerült titokban tartaniuk, hogy arra csak 1930-ban derült fény. Mindez alig változtatott népszerűségén, Dickens továbbra is a londoni társaságok kedvence volt, amatőr színészként is fellépett. Hatalmas sikereket aratott nyilvános felolvasóestjein, összesen
500-szor lépett fel.

A két város regényét 1859-ben írta, e történeti tárgyú műve kevésbé sikerült. A Szép reményekben ismét saját ifjúkorából merít s ifjú hősét nagy együttérzéssel rajzolja meg. Utolsó befejezett műve a Közös barátunk, társadalomkritikája itt minden eddiginél élesebb.

1867-68-ban az Egyesült Államokban is felolvasókörutat tartott, előadásain remekül kihasználta színészi adottságait, de a fellépések kimerítették, s írói munkája háttérbe szorult. Egy előadóestjén összeesett, s néhány hónappal később, 1870. június 9-én a Chatham melletti, GadÍs Hill-i házában meghalt.

Regényeiből teljes kép áll össze a korabeli Angliáról, bemutatta a nagyvárosi életet, a nyomort, az adósok börtönét, a dologházakat, a londoni alvilágot. Kiváló megfigyelő volt, képzeletének teremtő ereje groteszkül felnagyított komikus jellemeiben nyilvánult meg a legjobban.

A Twist Olivér a dickensi áltárgyilagos előadásmód, a szenvtelen leírás és megjelenítés első remeke, később az objektív irónia gyilkos szatírává nőtt. Műveit humanista szentimentalizmus hatja át, történeteit epizódok sora alkotja, inkább remekül megírt figurái emlékezetesek. Alakjai többnyire szélsőségesen jók vagy rosszak, s nem változnak a történet folyamán, mégis hihetőek. Dickens regényei teljesen életszerűen hatnak, bár hősei inkább emberi viselkedésformák esszenciái.

Regényeinek fő helyszíne London, ő teremtette meg az angol nagyváros mítoszát. Műveiben az eszmények érvényesülnek, a jó győz a rossz felett, mint a romantika művészetében, miközben alakjai, helyzetei realisták, sokszor naturalisták. Regényeiben nők ritkán szerepelnek - ezt Mariával kapcsolatos kudarcával magyarázzák - szerelemről alig esik szó, ez Viktória prűd birodalmában így illett. Világa elsősorban a kispolgároké, bár sokat írt kapitalistákról és bűnözőkről is. Dickens hisz a rosszak megigazulásában, az igazság győzelmében, szereti az embereket - kicsit olyan, mint amilyennek a Jóistent tartják.

Ajánlat:

Dickens a neten

Fórum:

Mitől lesz valaki jó író?

Könyvajánló:

Dickens: Twist Olivér