Gyanúsított hiányában tanúkat üldöz a rendőrség

Vágólapra másolva!
A hét ártatlan életét követelő bűncselekmény tetteseinek elfogása fontosabb, mint egy büntetett előéletű ember személyiségi jogainak a védelme - közölte Kovács Lajos, a nyomozás egyik vezetője. Szikinger István alkotmányjogász szerint a rendőrség nem hozhatta volna nyilvánosságra a két nevet, mert egyiküket sem gyanúsítják.
Vágólapra másolva!

A rendőrség a móri rablógyilkosság után két órával nyilvánosságra hozta két férfi nevét azzal, hogy összefüggésbe hozhatók a bűncselekmény elkövetésével. Ugyanekkor jelentette be az ORFK, hogy 10 millió forint jutalmat kap a nyomravezető. A két hír egyszerre jelent meg, a rendőrség hivatalos tájékoztató honlapján is egy közleményben szerepel. Ha valaki összeolvasztja, mint tette azt több újság is, akkor az derül ki, hogy a rendőrség 10 millió forintot ad annak, aki segít elfogni Horváth Szilárdot és Farkas Róbertet. Ez a pénz most Horváth Szilárd ügyvédjének járna, de természetesen nem fog kapni semmit.

A két információ ugyanis minden rendőrség közleményben szándékosan külön bekezdésben szerepelt. "A Rendőrség kéri, hogy aki a Móron elkövetett bűncselekmény elkövetőivel kapcsolatban érdemi információkkal rendelkezik, továbbá ismert előtte Horváth Szilárd vagy Farkas Róbert tartózkodási helye, tegyen bejelentést...A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben rögzített jogkörével élve az Országos Rendőrfőkapitány 10 000 000 forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a nyomravezetőnek, aki a 2002. május 9-edikén 12 óra 30 perc körüli időpontban egy móri pénzintézet sérelmére elkövetett, hat halálos áldozatot követelő fegyveres rablás elkövetőinek nyomára vezeti a Rendőrséget...A nyomravezetőnek olyan információval kell szolgálnia, amelyből az elkövetők személyi adatai és tartózkodási helyük megállapítható, és az az eljárás keretében bizonyítékként felhasználható." E szerint egyrészt keresik Horváth Szilárdot és Farkas Róbertet, valamint jutalmat ajánlanak annak, aki informáiót tud adni az elkövetők személyazonosságával kapcsolatban.

A szavak és a tettek azonban ellentmondanak egymásnak. Míg a közleményekben különválik a két keresett, megnevezett személy és a két gyanúsított, addig a rendőrségi akciók már egyértelműen Horváth Szilárd és Farkas Róbert ellen irányulnak. Ellenük indítottak hajtóvadászatot, a nyomozók, vadászok, mezőőrök, kommandósok, határőrök az ő fényképükkel a zsebükben járták az erdőt. Azt is tervezték, hogy több tízezer plakátot ragasztanak ki a környéken és a nagyobb városokban, hogy a lakosság is segítsen a keresésben. A Mór és Fejér megye köré vont rendőrségi gyűrű és a szigorított határőrizet is az ő személyüknek szólt.

Két napra rá ehhez képest váratlan fordulat volt Horváth Szilárd közvetett üzenete, amiben azt tudatta, hogy készül feladni magát, és bizonyítani tudja ártatlanságát. Hétfő hajnalban be is vonult a Venyige utcai börtönbe, ahol már két éve várják, hogy letöltse egy korábbi ügy miatt kiszabott 8 hónapos börtönbüntetését. Természetesen még aznap átszállították az ORFK Aradi utcai épületébe, ahol megkezdődött a kihallgatása. A rendőrség elismerte, hogy egyelőre nincs olyan információ birtokában, amely alapján Horváth Szilárd alaposan gyanúsítható lenne a bűncselekmény elkövetésével. Ez azt jelenti, hogy a jelen állapot szerint egy tanút üldöztek.

Egy tanú nevének és személyi adatainak közlése sérti a személyiségi jogokat - közölte az [origo]-val Szikinger István alkotmányjogász (ügyvédként Tasnádi Péter védője). Véleménye szerint a rendőrsági törvény nem engedi meg, hogy ilyen módon üldözzenek egy tanút, bár természetesen van mód tanú elővezetésére és felkutatására is. Az az elem tehát, hogy nyilvánosságra hozták Horváth Szilárd nevét és fényképét, az azt jelenti, hogy a rendőrség gyanúsítottként kezelte, pedig nem állapítottak meg alapos gyanút ellene. Az ismert jogász szerint büntetőeljárásban nem létezik olyan kategória, hogy "a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható személy".

Szikinger István szerint ugyanakkor a tanúnak mindenben a rendőrség rendelkezésére kell állnia, ami azt jeleni, hogy Horváth Szilárd nem tagadhatja meg a vérmintát sem, hogy DNS-vizsgálatnak vessék alá. A hazugságvizsgálathoz azonban az ő beleegyezése is kell, de ez így van a gyanúsítottak esetében is. A tanúnak (ha nem sértett) nem lehet védőügyvédje, csak jogi képviselője, aki viszont nem vehet részt a kihallgatásokon - közölte Szikinger István, így ez alapján Horváth kihallgatása szabályos volt.

Kovács Lajos, a móri rablógyilkosság nyomozásának egyik vezetője a személyiségi jogi kérdéssel kapcsolatban az [origo]-val közölte, hogy a hét áldozatnak pedig alkotmányos joga volt az élethez, és mindaddig, amíg nem fogták el a tetteseket, nem bocsátkozik polémiába alkotmányjogászokkal erről a kérdésről. Hangsúlyozottan saját véleménye szerint egy büntetett előéletű ember személyiségi jogainak megsértése nem lehet akadálya annak, hogy mindkét személy érintettségét tisztázzák a gyilkossággal kapcsolatban. A bűncselekménnyel összefüggésbe hozható személy kifejezéssel kapcsolatban pedig annyit mondott, hogy ez "összrendőrségi döntés volt".

Korábban:

Megvan a móri rablók DNS-mintája

Ajánlat:

Itt elolvashatja az [origo] összes cikkét a móri bankrablásról

Fórum:

Hat halott egy móri bankrablásnál