Tízéves a Duna Televízió

A magyar rendszerváltoztatás egyik legfontosabb szülöttének nevezte a Duna Televíziót Mádl Ferenc köztársasági elnök a közszolgálati média fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen szerdán, a Budapest Kongresszusi Központban.

- Mindannyian tudtuk, többről van szó mint egy médiavállalkozásról: sokkal inkább a nemzetpolitika egyik alapvető törekvéséről - fogalmazott Mádl Ferenc államfő, emlékeztetve arra, hogy az összetartozást leginkább a közös nyelvvel lehet erősíteni. A Duna Televízió által a szép magyar beszédért tetteket méltatva Mádl Ferenc kijelentette, "a szó ne csak szép - igaz is legyen", a csatorna feladataként említve a történelmi emlékezet ébrentartását.

A köztársasági elnök elismerését fejezte ki a televíziónak, amiért "adásaiban az emberi helytállásnak hírértéke van". Utalt arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya is kitér a határon túli magyarok iránti felelősségre és anyaországgal való kapcsolatuk ápolására, aminek egyik legkiválóbb kulturális eszköze a Duna Televízió. - A korszerű nemzettudathoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy nem másokkal szemben, hanem a népek közösségén belül határozza meg önmagát - fogalmazott az államfő.

Mádl Ferenc szavai szerint a Duna Televízióra számítani lehet a kultúra beszennyezése elleni szellemi önvédelemben is, "mert egyszerre őriz és értéket teremt". Az ünnepségen Mádl Ferenc a Duna Televízióért kifejtett tevékenységéért Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendezőnek, az adó első elnökének a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Hanák Gábor történésznek, rendezőnek és Lugossy László Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, érdemes művésznek a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át.

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét Szekeres László gazdasági alelnök, a Magyar Köztársasági Érdemrend arany érdemkeresztjét pedig Deák Edit osztályvezető és Kovács László gyártási igazgatóhelyettes vehette át az államfőtől.

Pekár István, a Duna Televízió elnöke - emlékeztetve a társaság mögött álló küzdelmes évtizedre - úgy vélekedett, a csatorna azért maradhatott meg, mert a támadásnál, mellőzésnél, lenézésnél több volt a segítség, a ragaszkodás, a tettvágy; megfogalmazása szerint a "Dunára" addig lesz szükség, amíg magyar ember él a földön.

- Az alkotásra alkalmatlan körülmények ellenére nagyszerű, tehetséges emberek szövetkeztek a legjobbkor a Duna Televízió érdekében, és bár mára többen a haragvásig elhidegültek egymástól, akkor egyesítették erejüket, talentumukat, befolyásukat - tette hozzá. Az alkotók mellett az elnök köszönetet mondott a nézők, az értelmiség és a történelmi egyházak feléjük megnyilvánuló támogatásáért is.

Szólt arról is: szerdától a Duna Televízió - a magyarországi adók közül elsőként - az analóg mellett digitálisan is sugározza adását, egy hét múlva pedig Észak-Amerikában és Ausztráliában is fogható lesz műsoruk. Pekár István megemlítette, szeretnék létrehozni a határon túl élő magyarok adatbázisát, valamint enciklopédikus alapossággal feldolgozni a történelmi Magyarország emlékeit. - A Duna az integráció, a csatlakozás televíziója lesz, mert a belépéssel járó kihívások ellenére nincs más választásunk, hiszen kicsi nép vagyunk, nagy, idegen érdekek keresztútján - jelentette ki beszédében Pekár István.

A Duna Televízió 1992. december 24-én kezdte meg adását; a csatorna tulajdonosi jogait az abban az évben létrejött - 1994-ben kormányhatározattal közalapítvánnyá alakított - Hungária Televízió Alapítvány gyakorolta. A médiatörvény a Duna Televíziót közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette, működését közpénzekből biztosította. 1993 júliusában Sára Sándor lett a Duna Televízió elnök-főigazgatója, majd 1996 júliusától az elnöke. Pekár Istvánt 2000. szeptember 22-én választotta meg a tisztségre a közalapítvány kuratóriuma. A televízió 1999 májusától hírműsorainak egy részét angol, szlovák és román nyelvű felirattal sugározza; ugyanebben az évben megjelent a világhálón, képben és hangban - RealVideo szolgáltatásával - bárhol elérhetően napi ötórás műsort sugároz.