Alternatív büntetések és új börtönök az IM terveiben

Alternatív büntetési formákat, új típusú és új építésű börtönöket ígért Bárándy Péter igazságügy-miniszter a parlament alkotmányügyi bizottságának a Kozma utcai börtönben tartott ülésén. A magyarországi büntetés-végrehajtás helyzetével kapcsolatos ülésen elhangzott: az alternatív büntetési formák olcsóbbak, emellett elkerülhetetlen a több mint 150 százalékos kihasználtságú börtönök bővítése.

A parlament alkotmányügyi bizottsága a Kozma utcai börtönben tartott kihelyezett ülést, a hazai büntetés-végrehajtás helyzetével kapcsolatban, amelyen az igazságügyi miniszter mellett szakértők is részt vettek.

Bárándy Péter miniszter beszámolójában elmondta, hogy az intézményekben tapasztalható túlzsúfoltság enyhítésének egyik módja az alternatív büntetési formák elterjesztése. A miniszter beszélt arról is, hogy ki kell alakítani a nyitott, félig nyitott és zárt börtöntípusok rendszerét. Bárándy elmondása szerint, a kormány támogatja azokat az elképzeléseket, hogy két új börtön épüljön Magyarországon, többet pedig kibővítsenek. A miniszter hozzátette, hogy az új intézmények felépítése belátható időn belül elkezdődhet.

Az alternatív büntetési formákról és az újabb börtöntípusokról Gönczöl Katalin beszélt az [origo]-nak. Az igazságügy-minisztérium szakértője szerint az alternatív formák közé tartozhat a közmunka, az "ingyenmunka". A szakértő hollandiai példát említett, ahol a középületekre graffitit rajzolókat azzal büntetik, hogy egy kőműves mester mellett nyilvánosan helyre kell állítaniuk a megrongált épületet. Ilyenkor a graffitizőnek egy olyan mellényt kell viselnie, amely jelzi: viselője büntetést hajt végre. Gönczöl szerint ahhoz, hogy Magyarországon is elterjedjenek az ilyen büntetési formák, előbb létre kell hozni a pártfogó felügyeleti intézményét, amely várhatóan július elsejétől fog működni.

A szakértő az új börtöntípusokról elmondta az [origo]-nak, hogy más országokban vannak olyan példák, hogy valakit csak hétvégére zárnak el - ez a nyitott börtön. A félig nyitott típusú börtönökben az elítéltek kijárhatnak dolgozni, fennmaradó idejüket és az éjszakát azonban rács mögött kell tölteniük. Gönczöl Katalin tájékoztatása szerint Magyarországon már működik olyan intézmény, melynek elítéltjei gyakorlatilag felügyelet nélkül végeznek mezőgazdasági munkát a börtönön kívül. Az ilyen intézményekbe általában olyan elítéltek kerülnek, akik közlekedési bűncselekményeket követnek el - mondta.

Az ülésen részt vettek az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) munkatársai és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogvédő szervezet képviselője is. Az OKI szakértője emlékeztetett rá, hogy a közérdekű munka nagyságrendekkel olcsóbb büntetési forma, mint a szabadságvesztés. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon folyamatosan nő a börtönlakók száma, és különösen aggasztó, hogy egyre többen kerülnek előzetes letartóztatásba.

Az MHB munkatársa többek között arról beszélt, hogy a zsúfoltság nehezíti a börtönőrök és a nevelők munkáját is. Nem lehet nevelésről beszélni akkor, ha egy-egy szakembernek 150-200 elítéltet is felügyelnie kell - mondta. Emlékeztetett arra is, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények maguk is jogszabályt sértenek akkor, amikor nem biztosítanak a törvényben előírt nagyságú helyet a raboknak. A szabályok szerint ugyanis a hazai börtönökben 11 ezer elítélt számára lenne hely, míg jelenleg 18 ezren raboskodnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK