Magyarország sereghajtó sztrájkolásban

A világ országai között az utolsó helyek egyikén szerepel Magyarország sztrájkolási hajlandóságban. A rendszerváltást követően még mindig nem alakult ki az erős kollektív érdekvédelem kultúrája, az emberek inkább az egyéni érdek-képviseleti technikákat gyakorolják, mivel féltik egzisztenciájukat  - írja a Magyar Hírlap.

Viszonylag keveset sztrájkolnak, tüntetnek, tiltakoznak munkaügyekben a dolgozók Magyarországon. Ausztria után a második helyen állunk a "legbékésebb" országok listáján Európában. A világban azonban a 150. hely környékén van a magyar munkavállalók sztrájkolási hajlandósága - írja a Magyar Hírlap a KSH elemzőire hivatkozva.

2000-ben a legtöbb munkabeszüntetés Franciaországban volt, a legtöbb embert pedig Spanyolországban mozgatták meg a szakszervezetek. A legtöbb munkaidő az Amerikai Egyesült Államokban esett ki, holott itt jóval kevesebb volt a munkabeszüntetések száma.

Magyarországon 1989 és 2002 között összesen 372 direkt akciót regisztráltak. Ebből 160 sztrájk és figyelmeztető sztrájk volt, 103 utcai tüntetés, a többi ennél is kevésbé erőteljes eszköz, például aláírásgyűjtés vagy petíció - írja Magyar Hírlap Berki Erzsébet kutató egy tanulmányának alapján.

Idehaza összesen körülbelül másfél millióan vettek részt munkabeszüntetésekben. Ugyan ez a szám nem alacsony, ám az egy sztrájkolóra jutó összes munkabeszüntetés időtartama mindössze 8,4 óra, azaz egy sztrájkolóra évente 36 perc jut, ami viszont már nagyon alacsony.

A magyarországi kevés sztrájk a külföldi befektetők számára kedvez, ám ezzel a munkavállalók jóval kevésbé tudják érvényesíteni érdekeiket - áll a tanulmányban.

Az akciók alacsony száma részben az 1989 előtti rendszer társadalmi-gazdasági berendezkedéséből fakad, de ehhez hozzájön még a létbizonytalanságtól, a munkanélküliségtől és a rossz életnívótól való félelem visszatartó ereje. Sok esetben a sztrájkot maguk a dolgozók tartják nem tisztességes dolognak - írja a Magyar Hírlap.