Az emberi jogok megsértése miatt is terjedhet a HIV

Vágólapra másolva!
A Nyílt Társadalom Intézet háromnapos konferencia keretében igyekszik elérni, hogy a drogpolitikával foglalkozó szervezetek a jövőben szorosan működjenek együtt az emberjogi szervezetekkel. A kelet-európai országokban ugyanis a szakértők szerint az emberi jogok megsértése is növeli a HIV-fertőzöttek számát. 
Vágólapra másolva!

A konferencia apropóját egy felmérés adja, miszerint a világon a leggyorsabban a volt szovjet köztársaságokban, elsősorban Oroszországban és Ukrajnában terjed az AIDS. Néhány év alatt 1,2 millió új fertőzöttet regisztráltak, akiknek a 90 százaléka intravénás droghasználó - mondta az [origo]-nak az egyik résztvevő, Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.

A szakemberek szerint az ártalomcsökkentő drogpolitika, elsősorban a tűcsere-program révén csökkenthető lenne a fertőzöttek száma. A veszélyeztetett országok azonban épp a szigorú drogpolitika hívei. A volt szovjet tagállamokban például kötelező AIDS-tesztre küldik a drogosokat, nem ritka a tömeges letartóztatásuk sem. A konferencia résztvevői szigorúan kiállnak amellett, hogy a drogosokat ugyanolyan emberi jogok illetik meg, mint mindenki mást. A fent említett módszerek pedig csak elősegítik a HIV-vírus terjedését, ahelyett, hogy megakadályoznák a továbbfertőzést.

"A szexuális kultúra megváltoztatása a megelőzés érdekében nehéz kérdés. Sokkal nehezebb rávenni a fiatalokat arra, hogy használjanak óvszert, mint hogy vegyenek részt a tűcsere-programban" - állította Dénes Balázs. "A steril tű ellen nincsenek érvek, ha a drogos hozzájut, biztosan használni fogja." Hozzátette: nem igaz az ellenzők azon állítása, miszerint a tűcsere-program csak elősegíti a drogozást, hiszen a drogosok így is, úgy is belövik magukat, akár steril tűvel, akár használttal. Mind a tűcsere-program, mind más ártalomcsökkentő módszerek, mint például a metadon-kezelés az ópiumfüggőknek azonban nem valósulhat meg állami támogatás nélkül - mondta a TASZ jogásza.

A konferencián Magyarországon kívül 7 kelet-európai ország - Ukrajna, Oroszország, Litvánia, Lengyelország, Kirgizisztán, Tadzsikisztán és Örményország - képviselői vettek részt.