A pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a BKV Rt. által készített több alternatíva közül a januári 13, 16 vagy 20 százalékos, valamint júliusban a további 5 vagy 7 százalékos emelési tervet terjesztik a közgyűlés elé.
A távhő árát a közületi fogyasztóknál 30 százalék körül, a lakosságnál 4 százalék alatt emelnék. Ez utóbbiaknál az energiaár-változások kedvezményeket léptettek életbe. A főpolgármester-helyettes szerint a szemétdíj infláció feletti, 10 százalék körüli emelését a fejlesztési kényszerek indokolják. Így például a szemétégetőmű rekonstrukciója és a füstgáztisztító felszerelése teszi szükségessé ezt.
Az ugrásszerű, 35 százalékos csatornadíj-emelési szándékot egyrészt a parlament által a napokban elfogadott környezetterhelési díj bevezetése, másrészt a fejlesztések magyarázzák. A szabad demokrata politikus ez utóbbiakra példaként említette a csepeli szennyvíztisztító 100 milliárd forintos és a dél-budai regionális szennyvíztisztító 40 milliárd forintos beruházását.
Atkári János a vízdíjnál maximum 6,5 százalékos áremelést tart elfogadhatónak. Mint mondta, ez kisebb mértékű a cég javaslatánál. Új fejlesztések e téren kevésbé várhatók, a csőhálózat rekonstrukciójára viszont többet kellene költeni az eddigieknél. A folyékony szennyvíz szippantásánál és a temetkezési díjaknál a tavalyihoz hasonló 8 százalékos emelés várható.
A kéményseprés 10 százalékot meghaladó díjemelési javaslatát a főpolgármester-helyettes mértékében éppúgy, mint az előterjesztés színvonalát tekintve elfogadhatatlannak tartja. Az idei közműdíj-emelésekről tavaly december 12-én rendkívüli ülésén döntött a közgyűlés.
A vízdíjakat 3,9 százalékkal, a csatornadíjat 5,7 százalékkal, a szennyvízszippantás díját 6,8 százalékkal, a kéményseprés és a temetkezés díját átlag 8 százalékkal, a szemétdíjat 10,9 százalékkal, a BVK-tarifákat pedig két lépcsőben 10 plusz 5 százalékkal emelték. A távfűtés árát legutóbb két éve emelte a közgyűlés.