Polthoz és az AB-hez fordul a Britton-vezér védője

Törvénysértőnek tartja a brókerügy egyik gyanúsítottjának, a Britton Kft. vezetőjének ügyvédje azt a bírósági döntést, amellyel védencét előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyvéd ezért a legfőbb ügyészhez fordult. A védő megerősítette azt a sajtóhírt, hogy védence nem fogad el ételt fogva tartóitól, és csak a családtól kapott csomagokon él. Az ügyvéd ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy az ügyészség és a rendőrség párhuzamosan nyomoz.

Ruttner azt is bejelentette: az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul, mert akadályozza védői munkájában, hogy a rendőrség és az ügyészség párhuzamosan nyomoz. Közölte: Magyarországon a nyomozást a nyomozóhatóságok végzik, az ügyészség meghatározott esetekben végezhet nyomozást, ha például országgyűlési képviselő az érintett vagy az igazságszolgáltatással kapcsolatos bűncselekményekről van szó, illetve ha az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörben jár el. Itt viszont nincs ilyen, nem országgyűlési képviselők a gyanúsítottak, semmi nem indokolja, hogy az ügyészség közvetlenül nyomozzon - mondta.

Az ügyészség ebben az esetben nem törvényességi felügyeletet lát el, ahogyan állítja. Nem helytálló, hogy a rendőrség végzi a nyomozást és ők csak bizonyos nyomozati cselekményeket végeznek, hiszen bizonyos gyanúsítottak ellen csak ők foganatosíthatnak nyomozati cselekményeket, azaz ők folytatják egyes gyanúsítottakkal szemben a nyomozást - jelentette ki. Hozzátette: mindezt úgy, hogy közben nem is tájékoztatják a nyomozást végző szervet, a rendőrséget.

Hogy lehet, hogy nem az ügyészek nyomoznak, ha a nyomozást végző rendőrség nincs tisztában a kihallgatásokon elmondottakkal, mert még mindig nem kapták meg a kihallgatások jegyzőkönyveit? - tette fel a kérdést. A védő úgy látja, az ügyészség elzárja a rendőrség elől a megszerzett információkat. Megjegyezte: nem elkülöníthető a gyanúsítottak ügye, nem nyomozhat egyikben az ügyészség, a másikban az általános nyomozó hatóság, tehát a rendőrség.

A büntetőeljárási törvény lényege, hogy kizárja a párhuzamosságot, márpedig itt ez történik. Ez tarthatatlan, mert nem érvényesülhetnek a védői jogok. Ezért hétfőn az Alkotmánybírósághoz fordulunk - mondta a védő. Példaként említette, hogy indítványozták a szembesítést Kulcsár Attilával, a főgyanúsítottal, illetve több tanú kihallgatását is, indítványaik ügyében azonban sem a rendőrség, sem az ügyészség nem érzi magát illetékesnek, így nem is döntenek az ügyben.

Szerinte a párhuzamos nyomozás és az információk elzárása azt is eredményezi, hogy azok hiányában K. Csaba sem tud érdemben nyilatkozni arról, amivel gyanúsítják, nem tudja cáfolni azokat. Példátlan, hogy nemcsak a rendőrség, de a letartóztatás ügyében döntő bíró sem kapta meg a terhelő vallomások összességét. Még a bíróban sem bízik az ügyészség? - tette fel a kérdést. Úgy vélte, bizalmatlanságot jelez, ha az ügyészség nem bízik abban, hogy a rendőrség megfelelően végzi a munkáját, megfelelően hallgatja ki a gyanúsítottakat. Ha az ügyész kiemelten akar foglalkozni az üggyel, két dolgot tehet: részt vesz a kihallgatásokon, vagy magához vonja az egész eljárást - jelentette ki az ügyvéd.

Kifejtette: az ügyészség félreértelmezi azt az alkotmányos jogot, hogy a gyanúsított bármikor tehet vallomást, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gyanúsítottak válogathatnak, hogy ki előtt tesznek vallomást. Mint mondta, "nem kívánságműsor a vallomástétel helye", a büntetőeljárási törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a gyanúsított megválassza, ki előtt beszél. Káosz lenne abból, ha mindenki válogatna, hol tegyen vallomást. A büntetőeljárás törvénye szerint a gyanúsított "nem válogathat", de elfogultsági indítványt adhat be, és azt el kell bírálni. Mint mondta, ezt is belefoglalják az Alkotmánybírósághoz hétfőn beadandó indítványukba.