Nagy Testvér-díjra ítélhetik az adatvédelmi biztost

Akasztják a hóhért: az adatvédelmi biztost is jelölték a magánszféra veszélyeztetőit megfricskázó Nagy Testvér-díjra, noha az ombudsmannak hivatalból kell oltalmaznia az állampolgárok magánélethez való jogát és a személyes adatait. Péterfalvi Attila a bekamerázott próbafülkékkel kapcsolatos nyilatkozatai miatt kapta a jelölést, ám Péterfalvi szerint a zsűri csupán le akarja járatni a jelölésével. A jelöltek között van többek között a Pannon GSM, a foglalkoztatási tárca és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó is.

2001: Az Országimázs az ombudsman ajánlásait sem vette figyelembe

2001-ben az állami szervek Nagy Testvér-díját az Igazságügyi Minisztérium kapta az iskolák és munkahelyek bekamerázásáról szól törvénytervezete miatt. A munkahelyek közül a budaörsi Tesco kapta a díjat, mivel az alkalmazottait tudtuk és beleegyezésük nélkül figyelték meg kamerák segítségével.

Magánszemélyek közül Répássy Róbert fideszes képviselő nyert a lex Répássy miatt. Ez bevezette volna a válaszadás jogának intézményét, amely a média képviselői szerint ellehetetlenítette volna munkájukat.

A közönségdíjas az Országimázs Központ lett, amely az adatvédelmi biztos ajánlásait figyelmen kívül hagyva kezelt jogtalanul személyes adatokat az Országjáró postázásával kapcsolatosan.

A pozítiv e-privacy-díjat Majtényi László kapta adatvédelmi biztosi munkájáért.

2002: tarolt a Microsoft

2002-ben a cégek Nagy Testvér-díját a Microsoft kapta, mivel a Passport-on keresztül adatokat gyűjtött a felhasználók internetezési szokásairól anélkül, hogy erről tájékoztatta volna őket. A Microsoft abban az évben nemcsak Magyarországon, hanem sok más országban e kitüntetéssel kritizálták.

Az állami szervek közül a Magyar Rádió lett a díjazott, mivel átvilágított munkatársait kötelezték arra, hogy az átvilágításuk eredményét tegyék közzé, noha erre nem lett volna joga. A magánszemélyek Nagy Testvér-díját Lakat T. Károly kapta, mivel a zsűri nem nézte jó szemmel, hogy a köszolgálati televízió munkatársaként ellátogatott a Való Világ házba (bekamerázott valóságshow), de a díjat különösen a gyilkosság elkövetésével gyanúsított kiskorú S. K.-val folytatott televíziós interjújával "érdemelte ki".

A közönségdíjat a Business Softver Alliance (BSA) kapta meg, az indoklás szerint azért, mert hatóságnak tünteti fel magát és fenyegetően lép fel a felhasználók ellen, noha csupán egyes szoftvergyártók érdekképviseletére létrehozott nonprofit szervezet.

A pozitív-díjat a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete (LME) nyerte el a nyílt forráskódú Linux terjesztéséért és a honosításban vállalt szerepért. A nyílt forráskód a leghatékonyabb eszköz a beépített hátsó ajtók és az egyéb, a felhasználók megfigyelését lehetővé tevő megoldások ellen.

2003: motozásai miatt állították pellengérre a BRFK-t

2003-ban nem osztottak ki közönségdíjat, mivel az online szavazógépet feltörték, így lehetetlenné vált a pontos eredmény megállapítása. Az állami szervek közül a Budapesti Rendőr-Főkapitányság lett a díjazott, mivel a budapesti rendőrök a tűcsere programban részt vevőket több esetben igazoltatták, megmotozták.

A cégek közül a Szabó Kerttechnika került a szégyenpadra, mivel a cégtulajdonos kamerákon keresztül figyelhette meg a bekamerázott irodákban, illetve más, bekamerázott helyiségekben tartózkodó alkalmazottakat, és a felvételeket egy hétnél tovább tárolta.

A magánszemélyek közül a belügyi tárca közigazgatási államtitkárát, Tóth Zoltánt díjazták az intelligens elektronikus azonosító kártyával kapcsolatos javaslatáért, amely tartalmazná a TAJ-t, a személyi számot, valamint az adóazonosító jelet. A zsűri szerint ez ellentétes lenne a privacy alapelveivel, ugyanis megteremtené a lehetőséget a különböző személyes adatok összekapcsolására.

A pozitív díjat Sólyom László, az Alkotmánybíróság egykori elnöke érdemelte ki munkásságával.