Egyre borúlátóbbak a polgármesterek

2001 tavasza óta egyre borúlátóbbak a polgármesterek az önkormányzatok helyzetét illetően - derül ki a Tárki kutatásából. A mélypont 2003 őszén következett be, amikor a polgármesterek több mint fele rossznak tartotta az önkormányzatok helyzetét. A 2004-es évtől sem remélnek pozitív változásokat, a megkérdezettek 62 százaléka az ideinél is rosszabb körülményekre számít.

A Tárki 1995-ben indította el az önkormányzatok körében kutatássorozatát, hogy megismerjék: a helyhatósági vezetők miként értékelik saját településük és az ország gazdasági helyzetét és milyen várakozásokkal tekintenek a jövőbe. Az elmúlt év végén az ország 3200 önkormányzatához juttatott el kérdőívet a Tárki, a kitöltött íveket 1550 helyhatósági vezető küldte vissza.

A kutatássorozatból kiderült, hogy a polgármesterek 2001 tavaszán ítélték legkedvezőbbnek saját önkormányzatuk helyzetét. Ekkor volt a legmagasabb a helyzetet jónak látó és egyúttal a legalacsonyabb a borúlátó polgármesterek aránya. Ezt követően az önkormányzatok helyzetértékelése kedvezőtlenebbre fordult, és a legutóbbi felmérés idejére, 2003 őszére érte el az eddigi mélypontot. A helyzetet rossznak vélő megkérdezettek aránya ezúttal a legmagasabb, 54 százalék.

A jövőre vonatkozó várakozásokat illetően 2002 őszén voltak a legoptimistábbak a polgármesterek, akkor a válaszadók 10 százaléka számított a helyzet javulására, 59 százalékuk nem várt érdemi változást, és 31 százalék vetített előre romlást.

Jóval borúlátóbbak azonban jelenleg az önkormányzatok a jövő évi helyzetet illetően. A 2004-es évben az ideinél is rosszabb helyzetet prognosztizált a megkérdezettek 62 százaléka. Ez éppen kétszerese az egy évvel ezelőtti aránynak. Idén az önkormányzati vezetők mindössze 5 százaléka bizonyult optimistának.

2002-ben és 2003-ban is az észak-alföldi régió települési önkormányzatai voltak pesszimistábbak az átlagosnál. A saját önkormányzatuk helyzetét a közép-magyarországi önkormányzatok ítélték meg a legkedvezőbben.