Egyre kevésbé hatékony a felsőoktatási intézmények finanszírozása, ami az egyetemeket nem teszi érdekelté a képzési költségeik csökkentésében - állapította meg az Állami Számvevőszék, amikor megvizsgálta a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszer működését a 2001-2003 közötti időszakban. Az intézmények a bevételeiket a hallgatói létszám megtöbbszörözésével akarták növelni, azonban a tantermek és egyéb infrastrukturális létesítményeket fejlesztés és bővítése elmaradt.

Racionális számítások és széles körű szakmai egyetértés kísérte a felsőoktatási intézmények normatív finanszírozási rendszerének bevezetését 1996-ban, azonban a későbbi módosításokkal nem hatékonyabb és jobb lett a támogatási rendszer, hanem éppen ellenkezőleg: egyre aránytalanabb lett, és az új rendszertől várt kedvező hatások fokozatosan csökkentek, majd jórészt elmaradtak - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amely a 2001-2003 közötti időszakot ellenőrizte.

A finanszírozási rendszer (az intézmények a hallgatóik után kapott fejpénzből  gazdálkodhatnak) a hallgatói létszám gyors emelésére ösztönözte az egyetemeket, mert így több pénzhez jutottak. Noha a hallgatói létszám megtöbbszörözése megfelelt a kormányzati szándékoknak, ellentmondásos hatásokkal jártak. A diákok számának emelkedése például nem járt együtt az infrastruktúra fejlesztésével (tantermek, laborok, kollégiumok építésével). Az ÁSZ azt is megjegyzi, hogy mára a friss diplomások elhelyezkedése is nehézségekbe ütközik.

A bérfejlesztések hatására a normatívában megnövekedett a személyi juttatások aránya a fenntartásra jutó hányad rovására, emiatt a normatíva már alig nyújt támogatást a fenntartási költségekhez - írja a jelentés. Emiatt különösen nehéz helyzetben vannak azok az egyetemek és főiskolák, amelyeknek műemlék épületeket, lerobbant kollégiumokat vagy például botanikus kertet kell fenntartaniuk. Javult azonban az oktatás hatékonyságának mérésére szolgáló hallgató-oktató arány - ismeri el a számvevőszék.

Az ÁSZ azt javasolja az oktatási miniszternek, hogy tartsák fenn a normatív finanszírozási rendszert, azonban tegyék azt hatékonyabbá, zártabbá és ellenőrzöttebbé. Az intézmények ugyanis jelenleg nem érdekeltek képzési költségeik csökkentésében.

A rektorok szerint motiváltabb intézményekre van szükség

A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektora, Mészáros Tamás szerint "gyökeresen új szemléletű finanszírozási rendszerre és hatékonyan működő, motivált intézményekre lenne szükség" - derült ki az ÁSZ főigazgatójához írt levelében, amelyben a jelentést észrevételezte. "A normatív finanszírozási jelenlegi rendje elszakad a valós költségigényektől, a normatíva reálértéke csökken, nem veszi figyelembe az intézmények sajátosságait, és nem nyújt fedezetet a fenntartási költségekre" - panaszkodott a Semmelweis Egyetem rektor, Tulassay Tivadar.