Veszélyesnek tartják a titkos kormányüléseket

Nyilvánosak és az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek lesznek a bírósági ítéletek és a teljes hatályos magyar joganyag - derül ki az informatikai tárcánál készített törvényjavaslat koncepciójából. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint a javaslat színvonalas, azonban több lényeges kérdést nem szabályoz. Kimaradt belőle például az alkotmánybírósági beadványok, illetve a kormányülések nyilvánossá tétele. Ez utóbbi a TASZ szerint "súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot", hiszen a kormány munkája közügy, az ülésein elhangzottakat mégis 50 évre titkosítani lehet.

Elkészült az elektronikus információszabadságról szóló törvény koncepciója, amely a közérdekű adatok elektronikus formában való hozzáférését teszi majd lehetővé. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium több jelentős változtatást tervez: a koncepció szerint a jövőben ingyenes elérhetőek lesznek az interneten a bírósági ítéletek, szintén ingyenesen elérhetővé teszik mindenki számára a Magyar Közlönyt, hogy az elfogadott jogszabályokat bárki megismerhesse.

A tervek szerint kötelezik majd a közérdekű adatokat kezelő intézményeket, hogy saját honlapot tartsanak fenn. Itt bárki megismerheti majd a közérdekű információkat, illetve kérheti bármilyen közérdekű adat kiadását.

A tervezet foglalkozik a döntés-előkészítő és háttéranyagok nyilvánosságának kérdésével is. Ez azért érdekes, mert az állami szervek gyakran arra hivatkozva nem adnak ki készülő törvényeket vagy egyéb közérdekű adatokat, hogy azok a munkát segítő adatok, így nem nyilvánosak. A koncepció szerint az adatvédelmi törvény mostani, az Alkotmánybíróság által is kifogásolt meghatározásai "a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő önkényes korlátozást eredményezhetnek". A tervezet szerint ezen a háttéranyagok fogalmának pontosabb meghatározásával lehet változtatni.

Az új szabályozásra azért van szükség, mert az 1992-es adatvédelmi törvény még nem szabályozta megfelelően az elektronikus információszabadság kérdését, a törvény 2003-as módosítása pedig csak a személyes adatokkal foglalkozik. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint a koncepció legtöbb eleme "színvonalas", azonban több fontos dolog is kimaradt a koncepcióból.

A TASZ szerint a tervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem szól a kormányülések nyilvánosságáról. A kormányülésekről 1999 óta jegyzőkönyv nem, csak hangfelvétel készül, amely azonban államtitok, így 50 évre titkosítható. A TASZ szerint azonban ez elfogadhatatlan. "A kormány munkája közügy, semmi nem indokolja, hogy... titkos legyen, ugyanis ez csorbítja a közérdekű információkhoz való hozzáférés alkotmányos jogát és súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot" - olvasható a TASZ állásfoglalásában.

A jogvédők szerint a tervezet másik komoly hiányossága, hogy nem foglalkozik az Alkotmánybíróság (Ab) működésének nyilvánosságával sem. "Az Alkotmánybíróság által gyakorolt normakontroll közügy... A megtámadott normák nyilvánosságra hozatalával nem sérülne sem az Alkotmánybíróság függetlensége, sem az indítványozó személyhez fűződő jogai, viszont a jogkereső állampolgároknak hasznos információul szolgálna" - írja állásfoglalásában a TASZ. A szervezet szerint emellett nyilvánosságra kellene hozni az Ab-hez érkezett beadványok tartalmát is, hiszen elfogadásuk esetén az esetleges jogszabályi változások mindenkit érinthetnek.

A TASZ hiányolja azt is, hogy a tervezet nem mondja ki egyértelműen: "a jogszabály koncepciója és a jogszabálytervezetek közérdekű adatok". A jogvédők szerint azt is meg kellene határozni, hogy a döntés-előkészítő anyagokat csak addig lehet titkosítani, amíg a döntés meg nem születik. Illetve szükségesnek tartják, hogy a közigazgatási szervek működését szabályozó utasítások a törvényekhez hasonlóan nyilvánosságra kerüljenek. Ezt a felvetést indokolhatja például, hogy a rendőrség működését sok területen ilyen, nem jogszabályi szintű utasítások határozzák meg.