Hármat kérnek a határon túliak a kormánytól

2005.01.06. 15:20

Először tanácskoznak csak maguk között a határon túli magyar pártok vezetői. Várhatóan három fontos követeléssel fordulnak a magyar kormányhoz: teljes elkötelezettséggel támogassa az autonómiatörekvéseket, sokkal több pénzt költsön a határon túli magyarokra, és a népszavazási bukás ellenére is hozzon törvényt a kettős állampolgárságról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanácskozás előtt nemzeti vízumot ígért nekik.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke javasolta, hogy a határon túli magyar szervezetek tartsanak külön megbeszélést Szabadkán. Mostanáig nem fordult elő, hogy a határon túliak csak egymás között tartsanak megbeszélést, a magyarországi pártok kizárásával. Erre azért van szükség a résztvevők szerint, mert a kormánypártok arra biztatták választóikat, hogy szavazzanak nemmel a kettős állampolgárságra. A népszavazás érvénytelen volt, a határon túli szervezetek mégis azt követelik, hogy szülessen törvény a kettős állampolgárságról.

Csütörtök délutántól péntek délutánig tart a Mini-Máért. A Máért (Magyar Állandó Értekezlet) eredetileg a magyar és a határon túli magyar pártok rendszeres ülése, ebből most kihagyták a magyarországi pártokat. A tanácskozásra nem hívták meg a Magyarok Világszövetségét és a romániai Magyar Nemzeti Tanács (Tőkés Lászlóhoz közel álló szervezet) vezetőit sem. Az RMDSZ-től viszont ott lesz Markó Béla román miniszterelnök-helyettes, részt vesz az ülésen Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke is. A mini-Máértet a tervek szerint mostantól kezdve félévente megtartják.

A találkozót előkészítő Szabadkai Kezdeményezés nevű szervezet három fő pontban szedte össze azokat a követeléseket, amelyeket várhatóan péntek délutánig elfogadnak majd.

Ezek szerint azt akarják elérni, hogy a magyar kormány határozottan kezdjen kampányba a magyar autonómiák ügyében. Elsősorban a Székelyföldön és a Vajdaságban lehet aktuális ez a kérdés. A határontúliak azt várják, hogy a kormány az EU-ban és a szomszéd kormányoknál is erősen küzdjön az autonómiáért.

A határontúliak követelik, hogy a kormány hozzon törvényt a kettős állampolgárságról. A népszavazási fiaskó ellenére azt akarják, hogy a magyar nemzetiségűek úgy is kaphassanak magyar állampolgárságot, hogy az érintettek nem költöznek Magyarországra.

A harmadik pont a határontúliak anyagi támogatásának jelentős növelése lenne, amelyet a kormány Szülőföld Programjának keretei között is elfogadnak, ha elég pénz lesz benne. A tervnek külön kellene foglalkoznia a vajdasági és a kárpátaljai magyarokkal, akik az EU-csatlakozásból kimaradva a legnehezebb helyzetbe kerülnek.

A szervezetek jelezték, hogy mindenképpen abban érdekeltek, hogy a határon túli magyarok ne költözzenek Magyarországra.

Várhatóan konkrét törvényjavaslatokat nem írnak a találkozón, mert ezt ellenzi az RMDSZ és az MKP is, a két legnagyobb befolyású határon túli magyar párt. Tervezet azonban létezik: a Vajdaságban egy bizottság már évek óta foglalkozik a magyar állampolgársági törvény újrafogalmazásával, a munkában részt vevők azonban nem tudták Kovács László volt magyar külügyminisztert tavaly meggyőzni a szöveg magyarországi elfogadásáról. A tervezet kidolgozói is meghívót kaptak most Szabadkára. Hasonlóan konkrét ötletnek számít az a javaslat is, ami az RMDSZ-től származik: e szerint a magyar költségvetésnek idén 0,3 százalékát, jövőre 0,4 százalékát, 2007-től pedig 0,5 százalékát költsék a határon túli magyarokra. Most ez az arány 0,1-0,275 százalék között mozog az RMDSZ becslései szerint. Várhatóan napirendre kerül az MDF ötlete, amely szerint az egyházi és az alapítványi 1 százalékok mellett egy harmadik 1 százalékról is dönthetnének az adózók, amelyet határon túli magyar intézményeknek lehetne adni. Ágoston András, a kisebbik vajdasági magyar párt, a VMDP elnöke felveti majd, hogy kerüljön bele a magyar alkotmányba, hogy a kormány támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Ágoston azt is sürgeti, hogy legyenek a határon túli magyaroknak képviselői a magyar Országgyűlésben is. Az MKP azt akarja, hogy a magyar kormány márciusra hívja össze a nagy Máértet, és a magyar pártok ott reagáljanak a szabadkai kezdeményezésekre.

A szabadkai tanácskozók jelezték, hogy a kormány Szülőföld Programjában nem bíznak eléggé, mert attól tartanak, hogy csak az eddigi támogatásokat csoportosítják át, és új forrásokat nem nyitnak meg előttük.

Fotó: Mitruczky Kinga
Gyurcsány inkább vízumot adna

Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtökön több javaslattal ment a szabadkai követelések elébe. Ígéretet tett a Szülőföld Program kibővítésére, konkrét összegekről azonban nem szólt. Ígéretet tett az úgynevezett "nemzeti vízum" bevezetésére. A vízumot jelképes összegért azok válthatnák ki, akik nemzeti-kulturális örökségük megőrzése, oktatási, egészségügyi vagy a családi kapcsolatok erősítése céljából szeretnének Magyarországra utazni hosszabb időre vagy több alkalommal. Vagyis állampolgárság helyett ez az okmány biztosítaná a vajdasági és kárpátaljai magyaroknak, hogy könnyebben utazhassanak Magyarországra, mint a többi ukrán és szerb állampolgár. Az még kérdéses, hogy a nemzeti vízumot hogyan lehet majd összeegyeztetni a Schengeni Egyezménnyel. Korábban az Igazságügy-minisztérium nem tartotta reálisnak a különútlevél bevezetését, ami az előzetes tervek szerint hasonló megoldás lett volna. Gyurcsány viszont most ismét felvetette a külön útlevél bevezetésének lehetőségét is. A legutóbbi MÁÉRT-en Orbán Viktor Fidesz-elnök is útlevéltörvényt akart. Szintén a kettős állampolgárságot helyettesítené a kormánynak az a terve, hogy a honosítási eljárás folyamatát háromról egy évre csökkentenék. Ez a könnyítés csak a Magyarországra áttelepülőket érintené, a határon túli pártok viszont éppen a tömeges áttelepülést akarják megakadályozni. Gyurcsány ígéretet tett arra, hogy az EU normáinak megfelelő autonómia törekvéseket támogatja majd a kormány. A nem Magyarországon élők azonban állampolgárságot nem kaphatnak a kormányfő szerint.

Magyari Péter