A telefonos kampány ügyében az adatvédelmi biztos közli: az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult. Péterfalvi Attila szerint a véletlenszerűen generált számok hívása sérti a magánszféra védelmét, ezért az csak akkor engedhető meg, ha a szolgáltató olyan előfizetők adatbázisát használja, akik hozzájárultak adataik ilyen célú felhasználásához. Nem továbbítható sem telefonon, sem egyéb elektronikus hírközlési úton kampánycélú tájékoztatás olyan előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyet fogadni.
E-mailen kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus hirdetés - áll az adatvédelmi biztos közleményében. Az elektronikus hirdető köteles nyilvántartást vezetni azokról, akik nála hozzájáruló nyilatkozatot tettek. Semmilyen nyilvános forrásból megszerezhető elektronikus levélcímet nem lehet kampánycélból felhasználni - szögezi le Péterfalvi Attila, aki szerint ugyanez vonatkozik az sms-ekre is.
Az ombudsman figyelmeztet arra is, hogy a választási kampányban részt vevő önkéntesek, valamint a szimpatizánsok adatait is csak "törvényes és tisztességes úton", a célhoz kötöttség követelményének megfelelően szabad felvenni és a választási kampány lezárultáig szabad kezelni.
"Felhívom a politikai élet szereplőit arra, hogy a választási vetélkedés során nagyobb figyelmet fordítsanak a polgárok magánszférájának védelmére és igyekezzenek céljaikat elsősorban a polgárok személyes adatainak kezelése nélkül elérni. Amennyiben a jelöltek vagy szervezetek a kampány során személyes adatokat kezelnek, azt kötelesek az adatvédelmi nyilvántartásba bejelenteni" - zárul az adatvédelmi biztos közleménye.
Az adatvédelem szinte minden választási kampány kiemelt témája: a pártok előszeretettel vádolják egymást azzal, hogy jogosulatlanul jutnak adatokhoz, illetve jogtalanul használják azokat fel. Legutóbb a Fidesz és az MSZP is egymásnak esett az őszi telefonos kampány miatt, de az úgynevezett direkt marketing levelek - névre szólóan postázott szórólapok, kérdőívek, tájékoztató anyagok - miatt is volt vitájuk. A kölcsönös vádaskodás ellenére eddig az adatvédelmi biztos nem találta bizonyítottnak a jogosulatlan adatkezelést.