Jogilag rendben lehetnek a Fidesz kérdései

Benyújtotta népszavazási kezdeményezést kedden a Fidesz és a KDNP. A két ellenzéki párt többek között a tandíjról, a vizitdíjról, a termőföldek eladásáról és a kórházak magánkézbe adásáról kérdezné meg az állampolgárokat, akik szerintük így kinyilváníthatnák, mit gondolnak a jelenlegi kormányzatról. Az általunk megkérdezett alkotmányjogász szerint törvényi akadálya valószínűleg nincs a kérdések feltevésének. A Fidesz úgy számol, hogy jövő tavasszal kerülhet sor a népszavazásra.

Benyújtotta a reformokról szóló népszavazási kezdeményezését a Fidesz és a KDNP kedden az Országos Választási Bizottsághoz - közölte a Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor. A beadványban - amelyet a két párt elnöke írt alá - hét kérdés szerepel. Navracsics szerint mindegyik kiállja az alkotmányosság próbáját, ugyanis egyik sem érinti az alkotmányban foglalt kizáró okokat. Navracsics elmondta: azzal számolnak, hogy valamikor február-április környékén lehet majd megtartani a népszavazást, majd ismertette a népszavazási beadványban szereplő hét kérdést.

A Fidesz kérdésjavaslatai:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés - a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetés túllépéséért?"

A népszavazási kezdeményezés benyújtását Orbán Viktor jelentette be a Fidesz október 23-i rendezvényén. A párt álláspontja az, hogy a tavaszi parlamenti választások után derült ki: a választók úgy hoztak a pártok programjai alapján döntést, hogy nem voltak a valós információk birtokában. Navracsics Tibor keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: fél évvel a választások után jogos a kérdés, hogy az állampolgárok miként döntenének ma, főként mert a közvélemény-kutatási eredmények és a szocialista párt népszerűségének visszaesése alapján a választópolgárok talán másként voksolnának.

A frakcióvezető kedden felidézte, hogy a Fidesz az őszödi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülését követően azt ígérte, hogy minden alkotmányos eszközt megragad a helyzet megoldására, de szerinte ez parlamentáris úton nem lehetséges, mert a kormánytöbbség még tárgyalni sem hajlandó a Fidesz és a KDNP javaslatairól. Mint mondta, ezért kellett olyan alkotmányos eszközök után nézni, mint a népszavazás.

Alkotmánynak megfelelőek Fidesz kérdésjavaslatai

Az országos népszavazást akkor kötelező elrendelni, ha legalább 200 ezer választópolgár aláírta a kezdeményezést, ha viszont csak 100 ezren értenek ezzel egyet, akkor az Országgyűlés mérlegelésére van bízva, hogy kiírja-e a népszavazást. Az Országos Választási Bizottságnak jóvá kell hagyni a a népszavazásra szánt kérdést, majd országos népszavazás esetén négy hónapig lehet gyűjteni a kellő számú aláírást. Nem lehet országos népszavazást tartani például költségvetési kérdésekről, kormányprogramról, az Országgyűlés feloszlásáról, a hadsereg bevetéséről vagy a hadiállapot kihirdetéséről.

Az [origo] által megkérdezett alkotmányjogász szerint a Fidesz által megfogalmazott kérdések jogilag helytállóak. "Költségvetésről kizárt népszavazást tartani, a javasolt kérdések közül többnek - így a tandíjjal, vizitdíjjal és a kórházak tulajdonlására vonatkozónak - van közvetlen pénzügyi kihatása, ez azonban nem akadály" - mondta Szikinger István. "Pénzügyi kihatása gyakorlatilag mindennek van, és szerintem ezek a kérdések nem a költségvetés tárgykörébe tartoznak" - tette hozzá.

Az alkotmányjogász szerint az utolsó kérdésjavaslatnál, amely felelőssé tenné a kormányt a költségvetés túllépéséért, szintén felmerülhet ez a dilemma, mert az országgyűlési hatáskörbe tartozó személyi kérdésekről sem lehet népszavazást tartani. Szikinger István szerint azonban a hetedik kérdés nem sorolható ezek közé, bár hozzátette, hogy ez - akárcsak a költségvetési vonatkozás - értelmezés kérdése.

[origo]/MTI