Gyurcsány 50 oldalon értékeli kormányát

Elkészült a kormány első féléves tevékenységéről szóló beszámoló, amely vasárnap került fel a kormányzati honlapra. Gyurcsány Ferenc szerint a kormány lefektette a szükséges átalakítások alapjait, s így 2009-ben már meglesznek az első, mindenki számára érzékelhető jelei a reformkormányzásnak. Gyurcsány ugyanakkor önkritikát is megfogalmaz a kormány tevékenységével kapcsolatban.

Az alábbiakban elolvashatja összefoglalónkat, hogy az egyes területekre vonatkozóan mit emelt ki a közel 50 oldalas dokumentum.

Pénzügy

Az értékelés szerint a nyáron elfogadott Új Egyensúly Program az adóbevételek 2006-2007. évi jelentős növelésével és az államháztartás kiadásainak csökkentésével biztosította, hogy az államháztartás idei, intézkedések nélküli 11,6 százalékos hiánya 1,5 százalékponttal 10,1 százalékra mérséklődjön. Miközben az adó- és járulékváltozások egy része az egyensúly helyreállítása érdekében széles körben növeli a lakosság, a vállalkozások terheit, jelentős részük már egy új, a közterhekhez való hozzájárulás egyéni felelősségére és kötelességére épülő adófilozófiát tükröz - írja a dokumentum.

A kormány a kiigazító intézkedésekkel, a gazdaságpolitika középtávú kereteinek kijelölésével így biztosította, hogy az államháztartás hiánya 2009-re az egyensúlyi szintre csökkenjen. A kiigazítás a növekedés átmeneti megtorpanását követően a kormányzati ciklus második felétől biztosítja a gazdaság gyors fejlődését - olvasható a jelentésben.

Egészségügy

Talán a leglátványosabb és legátfogóbb változásokat az egészségügy területén indította el a kormány. Erről az olvasható az értékelésben, hogy "a Gyurcsány-kormány az első kabinet, amely lépéseket tett a valóban lényeges, az egészségügy minden elemét érintő átfogó reform elindításában". A reform célja a dokumentum szerint, hogy a rendszer valamennyi szereplője felelősségének, kötelezettségének, jogainak pontos meghatározásával és érdekeltségi viszonyainak átalakításával javuljon az egészségügyi ellátások minősége. Emellett mindenki számára biztosítsa a reform a hozzáférést a színvonalas ellátáshoz, teremtse meg az egészségügyi ellátás hosszú távon fenntartható, biztonságos finanszírozásának feltételeit.

A reform egyik fontos eleme - olvasható a kiadványban -, hogy a már elfogadott és még az idén elfogadásra kerülő új törvényi szabályok pontosan, átláthatóan meghatározzák, hogy a jövőben a biztosítottakat milyen járulékfizetési kötelezettség mellett, milyen szolgáltatások illetik meg és az ellenőrzés intézményi feltételei is létrejöttek.

Oktatás

Szintén jelentős változások indultak el az oktatás területén, amelyről így ír a szöveg. "A közoktatás reformjának célja, hogy az iskola ne elmélyítse, hanem csökkentse a gyerekek között meglévő társadalmi különbségeket". A kevesebb, mint 8 osztállyal működő kisiskoláknak két éven belül valamelyik, a térségben teljes évfolyammal működő iskola tagintézményévé kell válniuk. A 2007/2008-as tanévtől megváltozik a közoktatási intézmények normatív állami támogatása, illetve két órával nő a pedagógusok kötelező óraszáma -írja a dokumentum.

A felsőoktatásban 2008-tól bevezetik a fejlesztési részhozzájárulást, amit a hallgatók tanulmányi eredményüktől függően fizetnek. A tandíjat a jövőre felvett hallgatók fizetik első évfolyamukat követően. "A tandíj teljes összege többletforrásként a felsőoktatási intézményeknél marad" - emeli ki a kormány munkáját értékelő szöveg.

Nyugdíj és segélyek

A nyugdíjjal kapcsolatos változások célja, hogy a nyugdíjba vonulás mai, túlságosan is megengedő és kedvező szabályainak korrekciójával érdemben javítsa a munkaerő-piaci aktivitást, a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságát, a jövőben nyugdíjba vonulók anyagi biztonságát - áll a nyugdíjreformról szóló fejezetben. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az 1997-es nyugdíjreform nyitva hagyta a 2013-at követő évek nyugdíjazási szabályait, ezért a Gyurcsány-kormányra vár, hogy széles körű szakmai egyeztetésre és társadalmi konszenzusra támaszkodva kialakítsa a szabályozást.

Az eddig elfogadott módosítások értelmében változnak a korai nyugdíjazás szabályai. Aki korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozik, az után a munkaadó - a tb-járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fog fizetni a jövő évtől. Az új fizetési kötelezettséget - amelynek mértéke 13 százalék - fokozatosan vezetik be. Jövőre még a korkedvezmény-biztosítási járulék egészét átvállalja a központi költségvetés, az átvállalás azonban fokozatosan csökken.

Az összefoglaló anyag beszámol arról is, hogy a reform részeként új szabályokkal megerősítik a szociális segélyezés munkavállalásra ösztönző elemeit. A változtatások célja, hogy a szociális segélyre való jogosultság egyre erőteljesebben kötődjön a közmunka végzéséhez és ebben mind az önkormányzatok, mind a segélyezettek érdekeltté váljanak. Erre példaként említi az anyag, hogy a rendszeres szociális segély összege ne lehessen több a munkával szerezhető jövedelemnél, a jövőben nem lehet több a mindenkori minimálbér nettó összegénél a szociális segély.

Uniós támogatások

Magyarország az elkövetkező hét év alatt összesen 33 milliárd euró támogatást kap az Európai Uniótól - áll az Új Magyarország elnevezésű anyagban. A társfinanszírozással együtt, forintban, folyó áron kifejezett támogatás összege több mint 8 ezer milliárd forintot tesz ki. Ez évente átlagosan háromszor akkora összeg, mint Magyarország EU-tagságának első éveiben. A támogatásokból 26 milliárd euró a fejlesztést, a területi-szociális felzárkózást az agrár- és vidékfejlesztést szolgálja a dokumentum szerint.

Az EU kohéziós és strukturális alapjaiból hét év alatt összesen 22,6 milliárd euró támogatást lehet majd lehívni. Az egy főre jutó kohéziós támogatás évente 319 eurót tesz majd ki. Ezzel a fejlesztési forráshoz jutó tagországok rangsorában Magyarország Csehország mögött a második helyen áll. A kohéziós, illetve strukturális támogatásokat egészítik ki a vidékfejlesztési támogatások több mint 3 milliárd euró értékben.

A fejlesztési források több mint 80 százalékának felhasználási céljait és kereteit az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) határozza meg. A program legátfogóbb célja a foglalkoztatottság bővülése, továbbá a gazdaság gyors, fenntartható növekedése úgy, hogy a területi-szociális különbségek mérséklődjenek.

Közigazgatás

A közigazgatás reformjával kapcsolatban az olvasható, hogy "a Gyurcsány-kormány szakított elődei fontolgató, konfliktuskerülő, éppen ezért végül semmittevő politikájával és az állam működésének valamennyi területére kiható változásokat, államreformot indított el". A beszámoló kiemeli, hogy az államreform célja a közpénzek hatékonyabb felhasználásával létrehozott minőségi szolgáltatás az állampolgárok számára, az egyenlő hozzáférés biztosítása.

A dokumentumban kritikaként szerepel, hogy bár a kabinet eltökélt az országreform megvalósításában, a politikai intézmények megújítását szorgalmazó kezdeményezések sikertelenek voltak. Mint olvasható, a kormány ennek ellenére csökkentette a minisztériumok számát, döntött az új kormányzati negyed kialakításáról, átalakítja a sok párhuzamosságot tartalmazó költségvetésiintézmény-rendszert, új központi szolgáltató szervezeteket hoz létre.