Többet költött az állam az elmúlt négy évben, mint amennyi pénze volt, ezért most lassítani kell a tempót - mondta Gyurcsány Ferenc a palramentben rendezett Reform vagy megszorítás címmel rendezett vitanapon, ahol a kormány napokban bejelentett intézkedéseiről volt szó. A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor szerint nem is megszorításról, hanem fosztogatásról van szó.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal kezdte felszólalását a parlamenti vitanapon, hogy szerinte a vitatott kormányzati intézkedések - az egyensúlyteremtési feladatok, ahogyan fogalmazott -  az MSZP választási programjával is összhangban állnak, mert pártja - és az SZDSZ is - a választások előtt azt képviselték: az ország modernizálási feltételeit kell megteremteni.

Mint mondta, ez a program a beruházás és fejlesztés programja, és ahhoz, hogy ez a program működjön, két előfeltételt kell megteremteni: átalakítani az államot, úgy, hogy a pénzeket az állam ne saját fenntartására fordítsa, hanem szolgáltatást nyújtson. És emellett stabil pénzügyi bázis is kell - tette hozzá Gyurcsány.

A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében lépésekre van szükség, mert az állam 2002 és 2006 között 12 ezer milliárd forinttal költött többet, mint amennyi rendelkezésre állt. Ebből 7 ezer milliárd bevétele volt az államnak, 5 ezer milliárdot azonban hitelekből finanszírozott - mondta Gyurcsány, hozzátéve, hogy ebből a pénzből szociális és modernizációs programot valósítottak meg, a 12 ezer milliárd 71 százalékát szociális kiadásokra fordították, például a nyugdíjakra.

A kormányfő szerint az adóemelés önmagában nem reform, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy az államháztartás egyensúlyát gyorsan helyreállítsák, ami a további fejlesztésekhez kell. Gyurcsány szerint kiigazítás azért kell, hogy visszatérjünk az egyensúlyhoz, a reformra pedig azért van szükség, hogy egyensúlyi állapotban is maradjon a  költségvetés, ne kelljen később kiigazítani. Az egészségügy, oktatás nem fog kevesebb pénzt kapni a reform után sem, a rendszer igazságosabb lesz - ígérte.

Gyurcsány azzal indokolta, hogy nem a kiadások csökkentésén van a hangsúly megszorításokban, hogy a további lefaragás már a szociális kiadásokat érintette volna, vagyis el kellene venni például a 13. havi nyugdíjat, de a kormány erre nem hajlandó. Ezért kell a bevételt növelni, úgy, hogy aki eddig nem fizetett, az is fizessen - válaszolt a miniszterelnök a programját ért bírálatokra, majd úgy fejezte be: legrövidebb távon a népszerűtlen feladatokat kell elvégezni, hogy biztosítani lehessen azt, amit eddig elértünk, először meg kell erősíteni az alapokat.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője már nem kerülte beszédében a megszorítás kifejezést, azt mondta, a programban vannak "kényszerű takarékossági elemek, ha akarják, nevezzék megszorításnak." Szerinte a megszorítások kellenek ahhoz, hogy igazságosabb, modernebb országot lehessen teremteni. "Személy szerint is utálom az adóemelést" - mondta, de hozzátette: a reformokat így lehet megalapozni. Beismerte ugyanakkor, hogy a választások előtt még azt ígérték, hogy csökkentik az adókat, és ezt most nem teljesítik. "Egy ígéretet beáldoztunk a többiért" - mondta a frakcióvezető, aki bírálta az ellenzéket, mert szerinte nem volt egyetlen valódi javaslatuk sem.

Navracsics: Még az sem biztos, hogy megszorítás

Fotó: MTI
Navracsics Tibor és Semjén Zsolt

Navracsics Tibor, a Fidesz vezérszónokaként úgy kezdte beszédét, a mostani időszak hasonlít egy viccre, amikor a jereváni rádió bejelentette: Moszkvában autókat osztogatnak, majd egy óra múlva már az ellenkezőjét mondták, hogy autókat fosztogatnak. A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány is így jár el: a választások előtt még osztogatott, most pedig fosztogat, szerinte ugyanis a kormányzati intézkedéseket nem lehet megszorításnak, csak fosztogatásnak nevezni. Szerinte az új egyensúly program rossz, mert azoktól az emberektől vesz el, akik eltartják az országot, az aktív keresőktől.

Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónokaként Lendvaihoz hasonlóan a Fideszt bírálta, mert nem álltak elő lérdemi javaslatokkal, hogy mit kellene tenni. Ezt követően kiállt a kormányfő programja mellett: stabilizálni kell a gazdaságot, hogy a gazdaság fejlődjön, a hosszútávú fejlődéshez pedig reformok és fejlesztések kellenek- mondta. Az SZDSZ elnöke - Gyurcsányhoz hasonlóan - úgy vélte, az állam túlköltekezett, ezért kellenek most a megszorítások.

Latorcai János a KDNP nevében közölte: a mostani intézkedéseknek az is állhat a hátterében, hogy a kormány 2010-re felhalmozzon annyi pénzt, hogy a választások előtt hangulatjavító intézkedésekkel befolyásolják a választókat. Vitatta a tervezett adóemeléseket, mert szerinte nem világos, hogyan lehet igazságosan végrehajtani mindezt. Lukács Tamás, a kereszténydemokraták másik szónoka pedig Veres János pénzügyminisztert lemondásra szólította fel, mert szerinte nem volt becsületes a kölségvetési hiányadatokkal kapcsolatban.

Dávid Ibolya szerint a mostani megszorítások előzménye a 2002 nyarán bevezetett 100 napos program, a lejtőn a költségvetés akkor indult el  - vélte. Megemlítette azt is, hogy a kormány tavaly ősszel még adócsökkentésről döntött, most pedig megemeli az adókat. Duplán veszik vissza a középosztálytól mindazt, amit korábban adtak - mondta az intézkedésekről az MDF elnöke.

Leszavazták a Fidesz indítványát

A hétfői ülésen a kormánypárti többség leszavazta a Fidesz indítványát. E szerint négy, az ellenzéki párt által benyújtott törvényjavaslatot is tárgyaltak volna a héten, a Költségvetési Tanács felállításáról, a kisebb parlamentről, a miniszterek fizetésének csökkentéséről és a kormánytagok anyagi felelősségéről, ha a költségvetési hiány túllépi a tervezettet. Bár a parlament azt még megszavazta, hogy a törvényjavaslatokat - a kisebb parlament kivételével - sürgősséggel tárgyalják, ahhoz már nem járult hozzá a kormányoldal, hogy ezen a héten sorra kerüljenek az indítványok.