Rangsor alapján lehetne kórházat választani

2006.06.23. 16:52

A kórházaknak még idén kötelező lesz nyilvánosságra hozniuk a halálozásokkal és a császármetszésekkel kapcsolatos adataikat - ígéri az új egészségügyi miniszter, aki szerint a betegek tájékoztatása miatt kell nyilvánosságra hozni a kényes kórházi mutatókat. Jelenleg az orvosok és a kórházak tiltakozása miatt ezek az adatok nem nyilvánosak.

Még az idén elkészül az a jogszabály, amely a kórházak számára előírja, hogy hozzák nyilvánosságra a működésükkel kapcsolatos legfontosabb információkat - közölte az [origo]-val az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya.

Így nyilvánossá válnak többek között az olyan adatok, hogy hány beteg halt meg egy adott kórházban, illetve hogy mennyi császármetszést végeznek egy intézményben. A betegek tájékozódását megkönnyítő mutatókat a tárca valószínűleg az interneten teszi majd közzé. A jelenlegi gyakorlat szerint ezek az adatok nem nyilvánosak, az ezen változtatni próbáló kísérletek pedig az orvosok és a kórházak tiltakozása miatt meghiúsultak.

Hiába állított össze az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) tavaly egy infarktus utáni halálozási adatokat és császármetszések számát tartalmazó kórház-listát, az ezen szereplő intézményeket nem lehetett beazonosítani, mivel azok név nélkül, csak kódszámmal szerepeltek a listán. Így általánosságban csak azt lehetett megállapítani, hogy a vidéki városi kórházakban magasabb a császármetszések száma, mint a fővárosi intézményekben: 2003-ban a városi kórházakban összesen 30 582 volt a császárok száma, míg Budapesten 16 199.   

Békési László, a Telki Kórház igazgatója szerint a betegtájékoztatás miatt mindenképpen szükség lenne arra, hogy az intézmények nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzések és a műtét utáni halálozások számadatait. A kórházigazgató szerint az azonban önmagában nem jelent semmit, hogy egy orvos tíz műtéte közül egy járt komplikációkkal. A megfelelő tájékoztatáshoz szükség lenne magyarázatra is, vagyis hogy a mutatókat össze lehessen hasonlítani országos vagy uniós átlagokkal.

A Telki Kórház igazgatója szerint célszerű lenne az is, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala előtt legalább egy évvel azokat az egészségügyi tárca közölje az érintett kórházzal. A közlés előtt így a kórháznak lehetősége lenne arra, hogy pótolja hiányosságait. Békési elképzelhetőnek tartaná azt is, hogy ha egy kórháznak ezt nem sikerül határidőre megtennie, akkor le kéne adnia a rossz adatokat produkáló szolgáltatást. Hasonlóan a rákkezeléshez, amire specializálódott onkológiai központok jöttek létre.

Békési ez mindenképpen hatékonyabb megoldás, mint ha előzetes tájékoztatás nélkül közölnék a kórházak minőségi mutatóit. Akkor ugyanis kizárólag a betegek döntésen múlna, hogy melyik kórházat részesítik előnyben. A betegek pedig nem szakmai, hanem gyakran kényelmi szempontok, úgynevezett hotelszolgáltatások alapján döntenek. A cél viszont az lenne, hogy javuljon az ellátás színvonala - tette hozzá Békési.

Szabó András

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK