Amerikai példával bírálja a zöld könyvet a Védegylet

2006.08.30. 17:43

Túl kevés idő jutott a kormány egészségügyi terveinek megvitatására - állítja a Védegylet nevű civil szervezet, amely amerikai példát hozott arra, szerinte hogyan kellene működnie a társadalmi egyeztetésnek. Az úgynevezett zöld könyvből az egészségmegőrzésre koncentráló programot és az ágazati lobbi móresre tanítását is hiányolták. A szakminisztérium szerint sikeres volt a társadalmi egyeztetés.

Bár a szakminisztérium által éltrehozott zöld számon augusztus 31-ig még bárki elmondhatja a véleményét az egészségügyi reformelképzeléseket tartalmazó zöld könyvről, a társadalmi egyeztetés lényegében lezárult, hiszen a kormány a csütörtök-pénteki balatonőszödi ülésen dönt a program véglegesítéséről.

A Védegylet nevű civil szervezet a dokumentumról szóló sajtótájékoztatóján elhangzott: nem szakmai, inkább kommunikációs kiadványról van szó, így abból legfeljebb a tervezett lépések irányára lehet következtetni. Solymosi Tamás, a Védegylet egészségügyi munkacsoportjának vezetője szerint a zöld könyv fő erénye, hogy egyértelművé teszi, az igények és a lehetőségek az egészségügyben nem állnak egymással összhangban.

Érthetetlennek nevezte ugyanakkor, hogy miért nincs valódi szakmai-társadalmi vita, amikor alkotmányos alapú jogviszonyok és struktúrák megváltoztatásáról van szó. Igaz, tette hozzá, rendszerszintű egészségügyi koncepcióból csak hármat ismer, és "a politikai pártok közül csak az SZDSZ-nek van ilyen".

A Védegylet szerint a zöld könyv részletes tervekre vonatkozó fejezeteiből (szemben az általános bevezetőben leírtakkal) kiderül, hogy az eddig járulukékból fedezett egészségügyi szolgáltatások mindegyikét csak kiegészítő biztosítással kaphatja meg a jövőben a beteg. Az alapellátás tartalmát Solymosi semmiképp sem a zárt ajtók mögött határozná meg - ennek részleteiről ugyanis a szakma egyelőre mit sem tud.

Oregoni példa

Solymosi hozzáfűzte: az amerikai Oregon államban a biztosítási szinteket ötéves előkészítés és az igények pririoritási listájának összeállítása után állapították meg. Így az, hogy egy adott évben mire jut, csak a rendelkezésre álló pénzek nagyságán, nem pedig ad hoc preferenciákon múlik.

A civil szervezet szakértője úgy látja, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségeit a zöld könyvből kiolvasható elképzelés nemhogy csökkenti, hanem tovább növelheti. A lakosság nagyságához viszonyított ágyszám alapján joggal felvethető kórházbezárásokat a zöld könyv úgy rendezné, hogy az érintett kórházakat idősek-rászorulók ápolási centrumává alakítaná át, amit az ápolási biztosítással rendelkezők vehetnének igénybe.

Solymosi szerint ez a lépés a gyakorlatban a helyi járóbeteg-ellátást is megszüntetné, pedig korábban arról konszenzus uralkodott, hogy ahol ágyakat törölnek, ott előtte a járóbeteg-szakellátást felfejlesztik.

A zöld könyv fejezetei közül Solymosi részletesen szólt a patikaliberalizációról, ami szerinte azzal járna, hogy a jelentős tőkeerejű, piacnyitásra váró cégek nagy- és kiskereskedelmi láncai elvennék a levegőt a családi gyógyszertáraktól, ami hosszú távon nem a verseny, hanem a monopóliumok kialakulását szolgálná. Amellett, hogy a patikák kiskereskedelmi árrése Solymosi szerint egyáltalán nem kirívó, a piacot leginkább torzító gyógyszergyári lobbival a zöld könyv alig foglalkozik.

"Hatalmas hiányosságok"

A Védegylet egészségügyi szakértője további két "hatalmas hiányosságra" is rámutatott. Egyrészt a zöld könyv nem szól arról, hogy ki fogja ellenőrizni az ellátás szakmai színvonalát. A kormány által kiadott dokumentumban szereplő biztosításfelügyelet ugyanis valójában csak a pénzügyi kontrollt jelenti - állítja Solymosi, aki szerint azt, hogy a beteg mit kap a pénzéért, már semmilyen fogyasztóvédelmi szerv nem kérné számon.

A zöld könyv alapvetését is bírálta: az ugyanis szerinte nem igaz, hogy a magyar lakosság rossz egészségállapotáért az ellátórendszer lenne a fő felelős, hanem ennél jóval összetettebb - genetikai, szociális, mentális és kulturális - okok vannak a háttérben. Az igazi szemléletváltás az lenne, mondta Solymosi, ha érdemi egészségmegőrző programmal is előrukkoltak volna.

Az [origo] megkereste az Egészségügyi Minisztériumot a Védegylet által felvetett problémák tisztázására, de a társadalmi egyeztetésre vonatkozó kérdésünkön kívül a minisztérium részéről nem kívántak megszólalni a balatonőszödi kormányülés utánig.

A minisztérium sajtóanyaga szerint a társadalmi egyeztetés nem egészen egy hónapig tartott. A zöld könyvből tízezernél több példányt juttattak el szakmabeliekhez, és több százan fejtették ki véleményüket az erre a célra berendezett honlapokon, nyolcszázan hívták a zöldszámot. A megkérdezett húsz szakmai szervezet az EÜM összefoglalója szerint mind egyetértett a valódi biztosítási elv érvényesítésével és a "potyautasok" (a járulékot nem fizetők) kiszűrésével.

Bogár Zsolt

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK