Kibekkelte a Gripen a csodaváró magyarok rohamát

2007.11.14. 11:26

Többszöri ígérete ellenére sem engedte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, hogy az [origo] megnézze a Gripen-beszerzéshez kapcsolódó ellentételezési megállapodást, ezért az adatvédelmi biztoshoz fordultunk. A 191 milliárd forintos szerződés állítólag titkos, de nem kaptunk választ arra, ki és milyen alapon nyilvánította azzá. A szerződésben azt foglalták össze, milyen módon teljesítheti a svéd fél a Gripen-vásárlás kapcsán vállalt 191 milliárdos beruházási kötelezettségét. A svédek már most, a szerződés lejárta előtt 8 évvel kipipálták az ellentételezés 97 százalékát. A Gripen-programtól indulásakor sokan csodát vártak.

Egymásnak ellentmondó, kitérő válaszokat ad a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya, mióta az [origo] kérte, hogy megnézhesse a magyar állam által 2001 decemberében megkötött megállapodást, amely a tizennégy Gripen repülőgép vásárlása fejében vállalt 110 százalékos svéd gazdasági ellentételezésről szól. Előzetesen Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos azt mondta: nem tud olyan okról, amiért megállapodás titkos adatnak minősülne.

A gazdasági tárca előbb időt kért a jogi háttér tisztázására, majd arra hivatkoztak, az udvariasság úgy diktálja, hogy a szerződés kiadása előtt egyeztessenek a svéd partnerrel. Később azt ígérték, napokon belül láthatjuk a megállapodást, majd váratlanul hozzátették: ehhez fel kell oldani a titkosítását, amit kérésünkre meg is tesznek. Arra a kérdésre, hogy ki és milyen indokok alapján titkosította a megállapodást, nem adtak választ. Az [origo] ezért beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz. Arra vagyunk kíváncsiak, közérdekű adat-e, azaz megnézhetjük-e az ellentételezési megállapodást.

Pörögnek

A tárca titkolózása indokolatlannak tűnik: olyan sebességgel pörög az ellentételezés (offset), hogy az eredetileg 2015-ös lejáratú program már a jövő év közepén véget is érhet. A kormány 2001 decemberében írta alá a svéd partnerrel a Gripen repülőgépek bérleti díjának 110 százalékos ellentételezéséről szóló megállapodást, amely kibővült, amikor 2003 februárjában az MSZP-SZDSZ kormány változtatott az eredeti szerződési konstrukción, és fejlettebb, magyar tulajdonba kerülő gépeket kért - közel kétszer akkora összegért. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ellentételezést felelős osztályának vezetője, Szabó Sándor elmondta: a vállalt offset-kötelezettségnek több mint 97 százalékát már teljesítették, és ezt elismertették a magyar állammal.

Kecsegtető ígéretek sora

Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti és ellenzéki politikusok közül sokan utólag is a svéd ajánlat ellenállhatatlan gazdasági vonzerejével indokolták, miért a svéd gép lett a befutó, miközben a technikai-hadászati szempontok alapján a honvédelmi szaktárca az amerikai F-16-os mellett kardoskodott. A svéd ellentételezési ajánlatra senki nem tudott ráígérni, különösen, hogy az ajánlattevő amerikai Lockhead Martin ezzel nem csábíthatott, hiszen az Egyesült Államok tiltja az offsetet, mert úgy tartják, a máshová vitt gyártás veszélybe sodorja az otthoni munkahelyeket, és a technológiai fölényt - magyarázta Szabó. Svédországban is botrányt okozott, amikor egy helyi porszívógyárat zártak be, hogy azt a jászberényi Electrolux Lehelbe szervezzék át.

Sőt, a tender elnyerése érdekében - a 110 százalékos offseten felül - a svéd fél egy másik gazdasági csalit is bedobott: lemondott annak a 860 millió dollárnak az ellentételezésbe való beszámításáról, amit 1995 óta, a magyar állammal kötött, úgynevezett elő ellentételezési megállapodás alapján az országba hozott. A Saab már az 1990-es közepén - elsőként - irodát nyitott Magyarországon, és a majdani nagy tendereken való indulás érdekében szorgosan gyűjtötte a befektetésekért, áruvásárlásokért járó krediteket, jóval többet, mint az amerikaiak, vagy a tenderen szintén induló franciák.

"A megállapodás lényege az volt, hogy aki nyer, annak nem kell új könyvet nyitni, amit addig gyűjtött azt beszámítják, de a svédek erről lemondtak" - mondta Szabó. Még ennél is tovább mentek: értékesíteni akarták a felhalmozott kreditállományt a nemzetközi piacon, hogy az így bejövő pénzt egy kockázati tőkealapon keresztül szintén a magyar gazdaság fejlesztésére forgassák vissza. Ez végül csak részben sikerült, a többszáz millió dollár végül gyakorlatilag beszámítás nélkül itt maradt az országban. "Pedig hátradőlhettek volna, hogy ezt már teljesítették" - tette hozzá Szabó.

Csodát vártak a Gripentől

"Borzasztó rohamot álltunk ki, mert nagyon sokan részesedni akartak a programból, mindenki várta a csodát" - emlékezett vissza a kezdetekre a minisztériumi vezető. Magánszemélyek, kisebb-nagyobb cégek, önkormányzatok kezdték bombázni elképzeléseikkel a tárcát, amelyek között szerinte éppúgy akadtak remek ötletek, mint a valóságtól teljesen elrugaszkodott gondolatok is. Országszerte előadásokat szerveztek, hogy megértessék, melyek a reálisan kihasználható alternatívák. Kis önkormányzat kopogtatott azzal, hogy ott náluk építsenek gyárat a svédek - hozott példát arra, hogy néha nehéz volt megértetni, "nem éppen erről van szó".

Ráadásul alig írták alá 2001 decemberében a megállapodást, a következő év tavaszán esedékes választások miatt a politikai nyomás is egyre érzékelhetőbb volt. Szabó Sándor szerint ez nem direkt módon történt, de egyrészt a választók felé eredményeket kellett produkálni, másrészt az üzleti lehetőségek után kutató vállalkozások is lobbiztak, próbáltak az országgyűlési képviselőkön, politikusokon keresztül is jobb pozícióba kerülni. A média is folyamatosan kérdésekkel bombázta az állami szerveket, és mindeközben az ellentételezési vezető szerint meglehetősen lassan indult be az offset-program.

Fotó: MTI
Göran Persson svéd miniszterelnök és Medgyessy Péter a nyíregyházi beruházás ünnepélyes indításakor

Kibekkelték

A türelmetlenséget, a többirányú nyomást a svéd fél is érzékelte, de Szabó Sándor szerint nyugodtak maradtak, mondhatni, kibekkelték ezt az időszakot. "Kérdeztük őket, tudnak-e már valamit mutatni, erre visszakérdeztek: Magyarországon mennyi időbe telik egy fontos beruházási döntés meghozatala egy cégnél? Egy esztendő vagy több - válaszoltuk, mire azt mondták: Ez nálunk sem gyorsabb, nyugi, csináljuk, majd jövünk" - idézte fel a kezdeti időket Szabó. Bizniszben gondolkodnak, nem akartak másnap becsődölni a sürgetés miatt - tette hozzá.

Az üzletszerző részével az állami szerv egyáltalán nem találkozott, minden jelentkezőt a budapesti Gripen-központhoz irányítottak, náluk lehetett jelentkezni, a már tető alá hozott üzleteket is itt kezelték. Azt Szabó Sándor is megerősítette, hogy az időarányosnál jóval gyorsabban teljesülés nagyrészt a már szerződéskötés előtt idetelepedett svéd nagyvállalatoknak köszönhető. Az Electrolux két nagybefektetése, a Nyíregyházán 65 millió euró (közel 16,5 milliárd forint) értékű beruházással létrehozott hűtőszekrénygyár, valamint a jászberényi porszívógyár révén a befektetési kötelezettség már elérte a 94 százalékot.

Szabó szerint éppen ezért egy idő után érzékeltették a partnerrel, hogy "szeretnék már látni a kis-közepeseket is". Mára ezekből is sokat feltártak véleménye szerint a svédek, a minisztérium adatai alapján műanyag-feldolgozás, járműipari alkatrészek, légszűrők, híradástechnikai berendezések gyártásával foglalkozó, valamint a faipar terén működő kkv-k tudtak elsősorban bekapcsolódni a Gripen-programba. A tudásalapú ágazatok felé is elindultak, a tárca ide sorolja az Ericsson, a klinikai gyógyszerkutatásokkal foglalkozó Astra vagy a termékfejlesztő, 2006-tól működő SEMCON tevékenységét.

Munkahelyekről szó sem volt

Rendszeresen visszatérő kérdés a program hat éve során, hogy mennyi munkahely jött létre a Gripen-programnak köszönhetően, sokan - tévesen - ugyanis azt hiszik, ez is része volt a megállapodásnak. Szabó szerint a svédek ilyen kötelezettséget nem vállaltak - "nem is vállalták volna el" -, ezért csak utólag, az ellentételezés lezárásának adminisztrálásával fog kiderülni, hány magyar köszönheti ennek a munkahelyét. A cseh gépbeszerzéshez kapcsolódó, konkrét fejlesztésekre irányuló ellentételezéssel ellentétben Magyarország - a meghatározott keretek között - teljesen szabad kezet adott. Mi azt mondtuk: itt a magyar gazdaság, tessék ezt a teljesítményt idehozni - fogalmazott Szabó.

Másnap összecsomagolhatnak

Ahogy a jelenleg 97 százalék felett járó ellentételezés eléri a 100 százalékot, a svéd felet e tekintetben semmi nem köti Magyarországhoz, Szabó Sándor szerint mégsem kell attól félni, hogy elkezdené leszerelni a gyártósorokat. A végrehajtás állami beszámoltatása megszűnik, a szerződés semmilyen utógondozást nem ír elő, így akár lehúzatná a rolót a Gripen-központ - tudtuk meg. Szabó Sándor szerint azonban a svédek épp ennek az ellenkezőjét ígérik.

"A világon mindenhol az offset életgörbéje egy fel-, majd lefelé futó vonallal ábrázolható, ők azonban azt állítják: 'a mi görbénk nem görbe, hanem egyenes', vagyis nem kell attól félni, hogy azért bezárnának egy vállalkozást, mert lejárt az ellentételezési kötelezettség" - mondta Szabó, aki szerint ez indokolható, ha valóban a profitorientált üzletek beindítása volt a céljuk. Hozzátette, erre nincs, és nem is lehet garancia, hiszen a tőke szabad áramlása útjában nincs akadály, így semmi nem zárja ki, hogy a gazdaságossági szempontokat szem előtt tartva pár év múlva egy svéd cég úgy döntsön, áttelepül Kínába.

KAPCSOLÓDÓ CIKK