Pénzt remélve ereszti szélnek a szemetet a kormány

Miközben szinte nemzeti üggyé vált a Szentgotthárdtól néhány száz méterre tervezett osztrák szemétégető elleni tiltakozás, a kormány már évekkel ezelőtt döntött: a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése helyett, a megállíthatatlanul növekvő szeméthegyek elégetését tekinti a hosszú távú megoldásnak. Utóbbi ráadásul jövedelmező üzlet is, amihez jelentős uniós forrásokat lehet hozzá felhasználni.

"El kell érni, hogy az országban legfeljebb 100 lerakó, illetve maximum 6 (...) égető köré szerveződött komplex begyűjtő és kezelő rendszer jöjjön létre" - határozta meg a célt már 2002-ben az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. A tervezett égetők száma a 2006-ban megszületett Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiában kettőre csökkent: a stratégia a Dunántúlon és a Dél-Alföldön számolt egy-egy 150 ezer tonna kapacitású égetővel, illetve évi 200 ezer tonna hulladék elégetésével a Mátra Erőműben.

A tervezett égetők száma azonban azóta ismét növekedésnek indult. Az MKM Consulting idézett, tavalyi tanulmányában szerepel egy-egy 100 ezer tonnás kapacitású égető Pécsett és Várpalotán, egy 150 ezer tonnás Debrecen-Nyíregyháza körzetében és egy 220 ezer tonnás Kunszentmárton környékén. Ezen kívül számolnak a hulladék cementgyári és erőművi égetésével, sőt, alternatívaként felmerült az is, hogy a magyar szemetet abba az ausztriai égetőbe szállíthatnák, amely ellen Magyarország már kormányzati szinten is tiltakozik: "a nyugati országrészek jó lehetőséget biztosíthat Szentgotthárd térségében, az ausztriai Heiligenkreuzban épülő osztrák égetőmű igénybevétele" - írják a tanulmány készítői.

Az, hogy égetéssel lehetne megoldani a magyar hulladékgazdálkodás problémáit, nem új ötlet, hiszen - több, kis kapacitású, főleg kórházi égető mellett - Budapesten már 1982 óta üzemel a (2005-ben modernizált) Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, ami jelenleg Budapest települési szilárd hulladékának 60 százalékát, évi több mint 400 ezer tonna szemetet éget el. Ez a berendezés azonban nem olyan, mint amit például Heiligenkreuzban terveznek, hiszen ebbe válogatás nélkül minden szemét belekerül, így az égetéshez néha - például az augusztusi dinnyeszezonban - földgázzal is rá kell segíteni.

EU-s pénzből égetőt

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és más programok 2013-ig összesen 151 milliárd forint kormányzati és uniós támogatást irányoznak elő hulladékgazdálkodásra, ami más programokhoz és a probléma méretéhez képest kevés. A viszonylag szűkös források miatt, a már említett támogatási stratégia tervezete is "kifejezetten az EU-kötelezettségek költség-hatékony teljesítésére helyezi a hangsúlyt", semmilyen más célkitűzés nem olvasható ki a szövegből.

A szerves anyag mennyiségének csökkentéséhez, a tervezet szerint 2015-ig évi 1,6 millió tonna hulladék mechanikai-biológiai kezelésének kell megteremteni a feltételeit. Az MBA során a hulladék tömegének körülbelül 30 százaléka válik égethetővé, ami évente 480 ezer tonnát jelent. Ezzel a mennységgel ki lehet használni a Mátra Erőmű évi 200 ezer tonnás kapacitását, és két, egyenként 100-150 ezer tonnás hulladékhasznosító erőművet is. A támogatási stratégia számol is ezekkel a létesítményekkel.

"Nincs mese, néhány égetőre biztosan szükségünk lesz" - szállt vitába az égetőket ellenzőkkel Fodor Gábor. Szerinte komplex hulladékgazdálkodásban kell gondolkodni, amiben minden elemnek - így az égetőknek is - megvan a maguk szerepe. Az unióban ugyanis az az alapelv, hogy minden tagállamnak lehetőleg magának kell gondoskodnia a hulladékáról, és nem lenne jó, ha a német példa nyomán Magyarország is külföldre hordaná a szemetét - mondta a miniszter.