A tiszai ciánszennyezés miatti kártérítés összegét tárgyalta hétfőn a Fővárosi Bíróság. A pusztításért felelős román cég képviselője ezúttal sem jelent meg a bíróságon. Az ügyben a magyar állam 28,5 milliárd forintos kártérítést követel az alperes cégtől

Az alperes romániai cég az előző tárgyalásokhoz hasonlóan hétfőn sem képviseltette magát a Fővárosi Bíróságon (FB), a Magyar Állam által indított, úgynevezett ciánper per újabb tárgyalásán. A bíró emlékeztetett arra, hogy a szennyezést okozó cég felelősségét már korábban megállapította a bíróság, jelenleg a kártérítés összegének pontosítása a feladat. Ennek érdekében hallgatták meg tanúként a korábbi kormánybiztost, Gönczy Jánost, illetve a bíróság felkérte a felperest, hogy tegyen javaslatot szakértő személyére. Ezt követően szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Mivel az alperes Transgold SA bányavállalat  megszüntette korábbi ügyvédjének megbízását, részére az okiratok kézbesítése nem megoldott. Gönczy János a hétfői tárgyaláson elmondta: bár a ciánszennyezés idején mindenki a halpusztulással volt elfoglalva, sokkal nagyobb gond volt, hogy a cián rengeteg alsóbbrendű élőlényt is megölt a folyóban, ez pedig csak igen lassan épült újra.

A károk felmérésében több magyarországi kutatóintézet vett részt, végül az eredményeket egy független angliai intézet, a WrC összesítette. Ez az intézet egyrészt figyelembe vette a magyarországi felmérések adatait, a minisztériumok, önkormányzatok által közölt költségeket, másrészt a hasonló ügyekben folytatott számítások nemzetközi tapasztalatait. Ezek alapján az ökológiai károkat 65 millió dollárban határozta meg, az egyéb károkat pedig csaknem 39 millió dollárban.

Gönczy szólt arról, hogy a 2000 januári ciánszennyezés után, amely elpusztította a Tisza élővilágát, még többször jelentős nehézfémszennyezés is érkezett, bár ezért nem az alperes, hanem más bányák zagytározói a felelősek. A különféle nehézfémek nem távoznak a vízzel, hanem főként a lassabb folyású magyarországi területeken kiülepedve a hordalékhoz tapadva, a növényeken, a halakon keresztül az emberekre is veszélyesek lehetnek.

A korábbi kormánybiztos szerint, mivel a nehézfémszennyezést - kényelmi és anyagi okokból - nem azokon a folyószakaszokon mérték, ahol feldúsulásuk feltételezhető volt, hanem a szokásos mérőpontokon, így az egészségügyi határérték alatti mennyiségeket mértek. De nem hivatalos laboratórium más pontokon a határérték többszázszorosát is mérte. Gönczy János szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani erre a problémára is.

Az ügyben a felperes 28,5 milliárd forintos kártérítést követel az alperes cégtől.