Katonai övezetté válhatnak a védett területek

Budapest teljes területét kiemelt fontosságú honvédelmi területté akarják nyilvánítani az Országos Területrendezési Terv készülő módosításában. Nem tisztázott azonban, hogy ha természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelem alatt álló területet érint az átminősítés, ott melyik szempont az erősebb. A tubesi radar építése körül kialakult konfliktushoz hasonló vitákat hozhat a módosítás, a természetvédők pedig attól félnek, az állítólagos katonai szempontokat még a természet értékeinek védelmére hivatkozva sem lehet majd felülírni.

Budapest mellett többek között Győr, Pécs, Kecskemét, Szolnok és Debrecen teljes közigazgatási területét is kiemelt fontosságú honvédelmi területté minősítené az Országos Területrendezési Terv (OTrT) módosítását célzó törvényjavaslat. A térképmelléklet szerint a Natura 2000 program védett természeti értékeit is érintené az új besorolás, például a Dunántúli-Középhegységben vagy az Alföldön.

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint ezek a területek olyan katonai objektumok elhelyezésére szolgálnak, amelyek alapvetően szükségesek hazánk védelmi képességének fenntartásához, vagy a törvényi kötelezettségek - például a NATO-tagsággal vállalt feladatok - teljesítéséhez. A civilek azonban a kijelölt területet indokolatlanul nagynak tartják. "Nem értjük, miért kellene például a pécsi ókeresztény sírkamrákat katonai övezetté minősíteni" - mondta az [origo]-nak Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője.

A törvénymódosítás ellen tiltakozók szerint a kiemelt fontosságú honvédelmi területek nagyságuk miatt több jelentős kulturális vagy természetvédelmi övezettel is átfedésbe kerülnének. Ráadásul nem határozták meg a különböző érdekek közötti fontossági sorrendet. "Ha egy telken épülhetne színház vagy laktanya, kérdés, hogy melyiket kellene választani" - mondott példát Gubek Nóra környezetvédelmi szakjogász.

A zöldek szerint a HM őket akarja kijátszani

A CMM a Tiszántúli Természetvédők Társaságával együtt levelet írt a képviselőknek, amiben a javaslat elleni szavazásra kérték őket. Szerintük ugyanis a törvénymódosítás ellehetetlenítené a Tubesre tervezett NATO-lokátorral vagy a Kánya hegyi katonai hírközlési bázissal szembeni tiltakozást. A civilek amiatt aggódnak, hogy az érintett területeken nem lehetne fellépni a katonai beruházásokkal szemben még a természeti értékek védelmében sem.

Králl Attila, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa szerint a honvédelmi kezelés nem feltétlenül jelentene problémát. "Ha egy gyepszőnyeg növénytársulásának megőrzéséről van szó, ami történetesen egy lőtéren található, akkor ez a besorolás mindenkinek jó lenne, mert néha végigmehetne ott egy tank, de a területet legalább nem ásnák fel egy pláza kedvéért." Králl szerint azonban a törvénymódosítás után nem lenne világos, hogy a tárcának meg kell-e őriznie a természeti értékeket, vagy adott esetben telepíthetne-e lokátort a területre.

Králl tájékoztatása szerint a honvédelmi tárca és a természetvédők között a Natura 2000-program miatt már így is volt konfliktus. Ahhoz ugyanis, hogy egy honvédségi kezelésben álló terület bekerülhessen a Natura-programba, a tárca hozzájárulása is kell, amit már néhány esetben megtagadtak. Az Európai Bizottság ugyanakkor később mégis kívánatosnak tartotta olyan fajok védelmét, amelyek katonai területeken találhatók. Ilyen vitatott helyszín például a táborfalvai reptér, aminek a programba kerülését esetleg az új besorolás megakadályozhatja a természetvédők szerint.

Előkészítetlennek tartják a javaslatot

Gubek Nóra szerint egy törvénytől elvárható lenne, hogy a konfliktusok esélyét csökkentse, itt azonban a honvédelmi érdekek szükségszerűen ütköznek a természetvédelmi, kulturális, örökségvédelmi és egyéb szempontokkal. A jogász szerint ha a különböző igények közötti hierarchiát nem rögzítik, az jogértelmezési problémákhoz vezet.

A kiemelt fontosságú katonai területek miatt két fideszes képviselő, Ángyán József és Font Sándor módosító javaslatot adott be a törvényhez. Szerintük a törvény módosítása előtt nem volt megfelelő szakmai előkészítés, társadalmi és parlamenti vita. Mivel több területen lehet konfliktus a természetvédelem és a honvédelem között, a kiemelt fontosságú katonai terület fogalmát szerintük egyszerűbb lenne kihagyni a törvénymódosításból.

A CMM szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy ha a javaslatot mégis elfogadják a képviselők, akkor európai jogi fórumokon lépnek fel ellene. Vicze szerint a Natura 2000-program területein Magyarországnak kötelessége mindent megtenni azért, hogy megakadályozza a védelemre méltónak talált fajok és élőhelytípusok megzavarását, a katonai területek kiterjesztése azonban ezzel ellentétes nézőpontot tükröz. "Ha emiatt elítélik Magyarországot egy esetleges perben, az komoly következményekkel járhat például a pályázati pénzek területén" - mondta a szóvivő.

Magyarországot nem először figyelmeztetné az unió a Natura 2000-programmal kapcsolatban. Márciusban kaptuk meg a második figyelmeztetést a vadon élő madarak védelmével kapcsolatban - például amiatt, hogy az erdei szalonka vadászati idénye érinti a madarak szaporodási, fiókanevelési és vonulási időszakát is.