Fehérgallérosokra figyelt leginkább az NBH

Vágólapra másolva!
Növekszik a korrupció, a fehérgallésros bűnözők az uniós források és a nagy beruházások lefölözésére törekednek - állapítja meg a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007-es évkönyve. A szolgálat szerint Magyarországon nincs közvetlen terrorveszély, támogatottság hiányában pedig a szélsőjobboldali szervezetek mozgástere is csökkent. Igaz, utóbbiak emiatt egyre agresszívabbak is lehetnek.
Vágólapra másolva!

Magyarország nem szerepel a nemzetközi terrorizmus célországai közt, itt nem alakultak ki olyan csoportok, amelyek magukévá tették volna a szélsőséges nézeteket - állapítja meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2007-es évkönyve, amelyet pénteken mutatott be Laborc Sándor főigazgató és Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.

Az elmúlt évben növekedett az ellenérdekelt titkosszolgálatok érdeklődése Magyarország iránt - mondta Szilvásy, aki szerint az NBH tavaly szeptemberi átszervezése azt a célt szolgálta, hogy a szolgálat hatékonyabban tudjon fellépni az ilyen törekvések ellen. Az évkönyv megállapításai szerint a Magyarországon kutakodó hírszerzőket elsősorban az EU-val, a NATO-val és a gazdasággal kapcsolatos információk érdeklik, de érzékelhető volt, hogy egyes titkosszolgálatok élénken érdeklődtek a kormányellenes megmozdulások iránt is.

Fehérgallérosok

Az évkönyv szerint az NBH 2007-ben kiemelt figyelmet fordított a gazdaság biztonságát veszélyeztető bűncselekmények megelőzésére és felderítésére, különösen az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélésekre. A hivatal megállapítása szerint továbbra is növekvő tendenciát mutatnak a korrupciós bűncselekmények, amelyeknek célja elsősorban uniós és állami támogatások, illetve beruházások megszerzésére irányulnak.

A hivatal tapasztalatai szerint előfordul, hogy a pályázók már a pályázat benyújtásakor hamis adatokat adnak meg, például új beruházásként tüntetnek fel olyat is, amely már részben elkészült, vagy az elszámolásnál készként jelentik be a projektet, miközben az még csak félkész állapotban van. Példaként említ az évkönyv egy vállalkozót, aki saját cégeit tüntette fel közreműködőkként, majd az ezek közt kiállított számlákat nyújtotta be elszámolásként.

Kiemelt feladatként kezelte az NBH a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépést is. A hivatal tapasztalatai szerint a szervezett bűnözői csoportok - főként magyarok, oroszok, de jelen vannak délszláv, román és nigériai, újabban pedig kínai csoportok is - egyre inkább arra törekednek, hogy a legális gazdaságba fektessék be a pénzüket, illetve kapcsolatokat építsenek az állami szférában. Szilvásy példaként az adóhatóság egy középvezetőjét említette, aki anyagi ellenszolgáltatásért cserébe leállíttatta a vizsgálatot, vagy maga adott tippeket az adóelkerüléshez.

Radikalizálódó szélsőségesek

2007-ben jelentősen csökkent az alkotmányos rend megváltoztatását célul tűző, szélsőjobboldali csoportosulások mozgástere, mivel kiderült, nem élveznek sem jelentős politikai, sem társadalmi támogatottságot. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető, hogy a csoportok radikalizálódnak. Az évkönyv példaként a félkatonai szervezetek létrehozását említi, illetve azt, hogy az NBH információi szerint a radikálisok lőfegyverek beszerzésére törekednek - eddig sikertelenül.

Az évkönyv külön kiemeli a Toroczkai László által létrehozott Mi Magunk mozgalmat, amelynek tavaly áprilisi rendezvényén bejelentették Hunnia, vagyis egy párhuzamos árnyékállam létrehozását, és amelynek védelmére saját félkatonai szervezetet kívánnak felállítani. Az NBH értékelése szerint nem zárható ki, hogy a remélt politikai sikerek elmaradása miatt a csoport egyre inkább törvényen és társadalmon kívülivé válik. Ezt példázza a tavaly október 22-i tüntetés is, amikor a tiltás ellenére megkíséreltek bejutni az Operaház lezárt környékére.

Az NBH úgy látja, a szélsőséges szervezetek egyre inkább összefonódnak bizonyos bűnözői körökkel. Példaként említik, hogy a tavaly március 15-én, Budaházy György elfogásának hírére kialakul - a hivatal szerint csak látszólag spontán - zavargások résztvevőinek egyharmadának már korábban is volt dolga a törvénnyel: többségük ellen rongálás, garázdaság, lopás, testi sértés, okirat-hamisítás vagy kábítószerrel visszaélés miatt folyt eljárás.