Adót vetne ki a képviselői költségtérítésekre az MSZP és az MDF is. A különbség csupán az, hogy míg az MDF csak a parlamenti képviselőket terhelné 18 százalékos adóval, addig az MSZP a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is kivetné a 15 százalékos adót. A javaslatok elfogadásához elég az egyszerű többség is.

Az MSZP és az MDF is megadóztatná az országgyűlési képviselők költségtérítését, erről módosító indítványokat nyújtottak be a 2009-es adótörvényekhez. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetőjének indítványa 2009. február 1-ől 15 százalékos adóval sújtaná az országgyűlési képviselők költségtérítését és a polgármesterek, önkormányzati képviselők költségátalányát, míg az MDF javaslata csak az országgyűlési képviselőket érinti: költségtérítésüket 18 százalékos forrásadóval terhelnék.

A képviselők költségtérítéséről tavaly január óta folyik vita, mióta az Országgyűlés Hivatala közzétette a 2002 és 2006 közt kifizetett térítések összesítését. Ebből az derült ki, hogy több képviselő is több mint 15 millió forintot vett fel négy év alatt, amellyel a jelenlegi szabályok szerint nem kell elszámolniuk. 2006 nyarán az új parlament szűkítette ugyan a költségtérítéseket, de továbbra sem kötelezte elszámolásra a képviselőket.

Legutóbb azért merült fel a képviselői fizetések és költségtérítések csökkentése, illetve adóztatása, mert a gazdasági válság miatt a kormány jövőre nem fizetne 13. havi bért a közszférában, és csak korlátozottan folyósítaná a 13. havi nyugdíjat. Az MSZP ezért azt kezdeményezte, hogy a képviselők is vállaljanak hasonló mértékű áldozatot, mint amekkorát a közszféra dolgozóinak kell elviselniük.

Lendvai Ildikó a múlt pénteki, a képviselői költségtérítés megadóztatásról szóló ötpárti megbeszélés után azt mondta:  az MSZP az adómentes költségtérítés megszüntetésére, és egy adózó költségátalány-rendszerre tett javaslatot. A frakcióvezető szerint az adótörvény módosításhoz nem kell a parlament kétharmados támogatása, elég az egyszerű többség. A frakcióvezető a költségátalány-rendszerre példaként említette az ekho-t, ahol a bevételeket összesen 15 százalék adó terheli, valamint az evát, ahol az adó 25 százalék.

A fideszes Balsai István múlt pénteken azt mondta, még 2002-ben előterjesztett javaslatuk alapján azt szeretnék elérni, hogy a miniszterelnök, a miniszterek az államtitkárok és az egyéb állami vezetők juttatásai álljanak vissza a 2002-es szintre, és ehhez igazodhat a képviselők jövedelme is. Állítása szerint a miniszterek jelenleg 180 százalékkal, míg a miniszterelnök több mint 120 százalékkal keres többet mint 2002-ben. A szocialisták átalányadózásra vonatkozó tervét "toldozgatás-foltozgatásnak" minősítette, aminek nem látják értelmét.