Az elbaltázott milliárdos tervet is vizsgálja a rendőrség

A lefújt kormányzati negyed ügyében nyomozó rendőrség vizsgálja többek között azt a tervet, amely 2,8 milliárd forintba került, de végül a kormány hibájából használhatatlannak bizonyult. A hibát ott követték el, hogy megfeledkeztek arról, a honvédelmi minisztérium speciális védelmet igényel. Bár a rendőrség az Állami Számvevőszék jelentése alapján kezdett nyomozni, a számvevők állítják, hogy ők nem találtak bűncselekményre utaló jeleket.

Gyanúsítottként még nem hallgattak ki senkit, egyelőre anyagyűjtés folyik - mondta az [origo]-nak Bartha László, a Nemzet Nyomozó Iroda (NNI)szóvivője a kormányzati negyed ügyében indított nyomozásról. Az MTV Híradója szerdán számolt be arról, hogy december 5-én hűtlen kezelés miatt nyomozást indított a rendőrség a kormányzati negyed ügyében.

A szóvivő szerint a nyomozást az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly augusztusi, a 2007-es költségvetés ellenőrzéséről szóló jelentése alapján indították el. A 377 oldalas dokumentumnak mindössze 13 oldala foglalkozik magával a kormányzati negyeddel. Az ügyben nem az ÁSZ tett feljelentést, hanem a rendőrség vélte úgy, hogy a jelentés bűncselekményre utaló jeleket tartalmaz - mondta az NNI szóvivője, aki azonban ezekről nem kívánt részleteket elárulni.

Egy elhibázott terv 2,8 milliárdért

A rendőrség egyik, név nélkül nyilatkozó munkatársa az [origo]-nak azt mondta: például a jelentés azon részleteit vizsgálják, amelyek szerint a komplexum megtervezésére kiírt kormányzati pályázatot nem jól készítették elő. Nem foglalkozott többek között az egyes minisztériumok speciális igényeivel, köztük Honvédelmi Minisztériuméval, amely például olyan biztonsági kategóriába esik, hogy 50 méteres körzetében csak olyan épület lehet, amit hasonlóan kell védeni.

Ezt egyáltalán nem vette figyelembe a kiírás, a koncepció szerint ugyanis minden minisztérium - tehát a kisebb szintű védelmet élvező tárcák is - egyetlen épülettömben lett volna. A 2,8 milliárd forintért elkészült terv így részben használhatatlan volt, mert nem volt alkalmas többek között a honvédelmi és a külügyi tárca elhelyezésére. Az ÁSZ szerint ez nem a tervpályázat győztesének, hanem a kormánynak, azon belül is a beruházást irányító Kincstári Vagyonigazgatóságnak (KVI) a hibája. A KVI-n belül működő Projektiroda a problémára úgy reagált, hogy az egyes tárcák speciális igényeit a komplexumon kívül vagy a tervek átalakításával lehetne orvosolni. Az ÁSZ szerint ez azonban tovább növelte volna annak esélyét, hogy a kormány nem tudja betartani a rendkívül szűk határidőt.

Nehezményezi a jelentés azt is, hogy kétszer kellett felmérni az egyes minisztériumok speciális igényeit, az első felmérés ugyanis nem volt elég részletes, így újabb 9,5 millió forintot kellett erre költeni. A jelentés megállapítja, hogy 100 millió forintot fizettek ki a beruházást koordináló Projektiroda 11 dolgozójának. A 2007 áprilisától decemberig működő Projektiroda munkatársai összesen 3,2 millió forint végkielégítést és 2,6 millió forint szociális segélyt kaptak. Ez az összeg a 100 millió forint része volt. Arra a kérdésünkre, hogy ezeket vizsgálja-e az NNI, rendőrségi forrásunk úgy fogalmazott, "jó irányba kapisgálunk".

Az ÁSZ meglepődött

Horváth Sándor, az ÁSZ főigazgató-helyettese - aki a kormányzati negyedes vizsgálatot vezette - az [origo]-nak azt mondta: meglepte a rendőrségi nyomozás híre. A számvevőszéki jelentés ugyanis már tavaly augusztusban elkészült, ráadásul akkor semmilyen bűncselekményre utaló szabálytalanságokat nem találtak. Horváth szerint kormányzati felelősséget fogalmaz meg a jelentés, így többek között azt, hogy nem volt kellően előkészítve a beruházás, túl rövid idő alatt akarták felépíteni a komplexumot. Személyi felelősséget, bűncselekményre utaló jeleket azonban nem találták a számvevők - mondta az ÁSZ főigazgató helyettese.

Megkerestük a Projektirodát korábban irányító Görözdi Györgyöt is, aki jelenleg külföldön tölti a szabadságát, így írásban válaszolt a kérdéseinkre. Szerinte a fővárosi önkormányzat kérésére kellett nyílt közbeszerzési eljárást kiírni a komplexum terveire. Ez pedig azzal járt, hogy bizonyos speciális információkat - többek között az egyes tárcák igényeit - nem lehetett nyilvánosságra hozni, ezzel ugyanis veszélyeztették volna az ország érdekeit. "Hiba a tervpályázat kiírásakor tehát nem történt" - fogalmazott Görözdi. Azt az ÁSZ-jelentés is megemlíti, hogy a győztes pályázat alkalmatlanságában szerepet játszott, hogy a nyílt eljárás miatt államtitkokat nem tartalmazhatott a pályázat.

A minisztériumok igényeit azért kellett kétszer vizsgálni - Görözdi szerint -, mert az első felmérés csak az államigazgatás munkafolyamatát térképezte fel, a másik vizsgálat foglalkozott konkrétan olyan kérdésekkel, hogy például mekkora legyen egy államtitkári szoba. A Projektiroda egykori vezetője szerint a vizsgálatok célja az volt, hogy felszámolja a kormányzati struktúra pazarlásait. A kormányzati negyeddel kapcsolatos legnagyobb feszültségeket pedig ez váltotta ki, többen ugyanis nem voltak érdekeltek a pazarlás felszámolásában - írta konkrétumok részletezése nélkül Görözdi.

Szociális segély kifizetéséről Görözdi nem hallott, szerinte ez tévedés lehet. Hozzátette: nem ő döntött a személyi juttatások kifizetéséről. Megkerestük a beruházás egykori szóvivőjét, Láng Balázst, aki azt mondta: ő sem végkielégítést, sem szociális szegélyt kapott a Projektirodánál végzett munkájáért. Görözdi közölte: mivel az ÁSZ-jelentés nem tárt fel jogszabálysértést, ezért az NNI vizsgálatát méltatlannak tartja.

A bedőlt terv

A Gyurcsány-kormány a 2006-os választások után döntött arról, hogy egy külön erre a célra épülő kormányzati negyedbe költözteti a 40 különböző épületben, főleg lipótvárosi palotákban működő minisztériumokat. 2006. december 1-jén jelentették be, hogy a lehetséges helyszínek közül a Nyugati pályaudvar mögötti, állami és MÁV-tulajdonban lévő területen építik fel a negyedet. 2007 májusában döntöttek arról, hogy magántőkéből, PPP konstrukcióban kívánják megvalósítani a beruházást. Úgy tervezték, 2009-ben már költözni fognak a minisztériumok.

Kiderült azonban, hogy a projekt nincs kellően előkészítve, így egymás után bukkantak fel tulajdonjogi, tervezési, közlekedési és a pénzügyi problémák. 2007 végén a nyolc lehetséges magánbefektető konzorcium egymás után jelentette be, hogy kiszáll, így a végső határidőre egyetlen pályázó, a KÉSZ Közép-Európai Építő Kft. és az Europolis Real Estate Management Kft. konzorciuma maradt versenyben. Budai Bernadett kormányszóvivő tavaly januárban jelentette be, hogy leállítják a beruházást. A Projektiroda udaként 2007 decemberében lérejött Kormányzati Negyed Projekt Kft. (KoNeP Kft.) azonban a leállítás után is működött tovább, hogy a projekt elszámolási munkáit elvégezze. Száraz Gábor, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szóvivője szerint az elszámolás a tavalyi év közepére, vagyis az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozása előtt zárult le. A kft. érdemi munkát már nem végez, de az MNV nem szüntette meg - mondta Száraz.