Egyértelmű szabályokat szeretne az emberek internetes tevékenységének titkos hatósági megfigyeléséről Jóri András adatvédelmi biztos. A biztos ezen kívül elvenné az igazságügyi és rendészeti miniszter jogát, hogy ő is engedélyezzen különféle titkos megfigyeléseket - az engedélyezést a bírói karra bízná.

Hiányosak, nem kellően pontosak, ezért a személyes adatok védelme szempontjából sem megfelelőek azok a törvényi előírások, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtését és az ilyen információgyűjtés engedélyezését, ellenőrzését szabályozzák - közölte Jóri András adatvédelmi biztos, aki hivatalból indított vizsgálatot és törvénymódosítást is kezdeményezett.

A biztos szerint, mivel az internetes szolgáltatások (e-mail, csevegőprogramok, internetes tárhelyek) magáncélú használata a magánélet természetes részévé vált, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénynek egyértelmű választ kell adnia arra, milyen hírközlési szolgáltatás figyelhető meg titokban, és végezhető-e online házkutatás (amikor az internetre csatlakozó otthoni számítógép vagy más informatikai eszköz adattárolóját távolról, észrevétlenül kutatják át).

Amennyiben úgy döntenek, hogy igen, akkor úgy kell megalkotni a jogszabályt, hogy a magánszférához, illetve a személyes adatok védelméhez való jogot a lehető legkevésbé korlátozzák, és az ilyen vizsgálatot külső engedélyhez kell kötni - közölte Jóri András. Az adatvédelmi biztos szerint az ilyen módon megfigyelteket csak kivételesen, nyomós nemzetbiztonsági érdekből szabad csoportismérvek alapján meghatározni, a szükségtelenül rögzített adatokat pedig meghatározott időn belül törölni kell.

Az ombudsman kitért a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtő tevékenységének külső engedélyezésére is. Szerinte a jelenlegi rendszer nem következetes, mivel a a hírszerző szolgálatok (az Információs Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal) esetében a külső engedélyt az igazságügyi és rendészeti miniszter adja meg, míg a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal tevékenysége során bizonyos megfigyeléseket bírói, másokat rendészeti miniszteri engedélyhez köt a szabályozás.

Jóri András ezért módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt, hogy ki lehessen zárni az engedélyezési hatáskörök ütközését, és el lehessen kerülni azt, hogy például nem megalapozott döntést hoz az egyszerre esetleg sok engedélyezési kérelemmel megkeresett igazságügyi miniszter. Az adatvédelmi biztos szerint a kedvezőbb megoldás az lenne, ha ezt a jogkört teljes mértékben a bírósághoz utalnák, mivel a bírói szervezet a kijelölt bírák számának megemelésével képes alkalmazkodni a nagyobb számú igényhez. Jóri András arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen engedélyezési eljárásokat a jelenleginél hatékonyabban kell ellenőrizni.