Zajlanak az augusztus 20-i nemzeti ünnep műsorai Budapesten. Reggel a magyar lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődtek az ünnepségek, majd a Hősök terei tisztavatással folytatódtak. Több ezer ember nézte végig a tiszti- és légiparádét, ahol Sólyom László köztársasági elnök is beszédet mondott. Többször is utalt a környező államok olykor a magyar kisebbséget sújtó politikájára, és több megértést kért a "fiatal nemzetállamoktól". A cigánysággal kapcsolatban azt mondta, minden érintettnek akarnia kell a változást, a cigányságnak és a magyaroknak is tenni kell a békés együttélésért.

Közjogi méltóságok jelenlétében, a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával megkezdődött csütörtökön Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség.

A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A zászlófelvonáson a kormány több tagja mellett jelen voltak a diplomáciai testület és az egyházak képviselői, valamint több politikus is.

A rendőrség kordonokat állított fel a Kossuth tér környékén, a Vértanúk terét körbezárták, és szintén elzárták a Szalay utcát is. Bejutni a Kossuth térre csak az Alkotmány utcáról lehetett. Az Alkotmány és a Honvéd utca sarkán detektoros kapukat állítottak fel és csak szigorú ruházat- és táskaátvizsgálás után lehetett a térre menni.

Tisztavatás a Hősök terén

A Hősök terén lezajlott a tisztavatás is, amin részt vettek a közjogi méltóságok, Bajnai Gordon kormányfő, kormánytagok, a diplomáciai testületek képviselői, az Országgyűlés bizottsági elnökei, alelnökei.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett 48 honvédtisztet avatták fel a Hősök terén: 26-an a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon, 22-en a Bolyai János Katonai Műszaki Karon végeztek. A tiszti fogadalmat tevők között egy nő is volt. 2007 óta a honvédség repülőgépei is megjelennek az avatáson, idén is harci helikopterek és vadászgépek húztak el a Hősök tere fölött.

A tisztavatásra az MTI helyszínen lévő tudósítója szerint mintegy háromezren voltak kíváncsiak: a tisztek hozzátartozói, a családok és érdeklődők mellett sok külföldi is megtekintette a tisztavatást. A Kormányszóvivői Iroda közleménye ennél jócskán nagyobb tömeget említ: szerintük 15 ezren nézték végig az avatást. A tömegnek zacskós vizet osztottak a nagy melegben. Az ünnepségen egy tiszt rosszul lett, őt kikísérték.

Sólyom: Nem szabad a kisebbségben ellenséget látni

Az ünnepségen beszédet mondott többek között Sólyom László köztársasági elnök is. Sólyom nyilvánvalóan utalt a Szlovákiával fennálló feszült viszonyra, amely a napokban az államfő tervezett révkomáromi látogatásával még jobban felerősödött.

"Azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget, vagy legalábbis problémát lát, van egy másik látásmód is, amely értéknek és az ország gazdagodásának tartja őket" - mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig - nem egyszer a nagyobbik hányada - a magyar állam határain kívül élt.

"Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok" - mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, "igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben".

A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. "A nemzetközi védelmi lehetőségeknek nemcsak passzív használói, hanem alakítói is lehetnénk, sőt helyzetünk miatt, annak kell lennünk" - közölte.

A köztársasági elnök beszélt a hazai cigányság helyzetéről is. Szerinte a cigányok és a többség viszonyában is akarni kell a változást, az integrációban pedig mindkét félnek tennivalói és kötelességei vannak. "A befogadáshoz éppen úgy meg kell változnia a többségben lévőknek, mint a beilleszkedéshez a cigányoknak" - mondta.

Sólyom szerint az utóbbi évek eredménytelen integrációs politikája nem folytatható, de "a mostani drámai helyzetben, amikor Magyarország polgárainak egy csoportját, a cigányokat gyilkosok tartják rettegésben, akik ártatlan embereket és gyermekeket ölnek, minden mást megelőz az együttérzés és a segítség kinyilvánítása".