A legfontosabb döntéseket a végére hagyta a parlament

A fontos döntéseket az utolsó nyári ülésnapra hagyta az országgyűlés, amelyen csütörtök délután felszólal Orbán Viktor kormányfő is. A parlament várhatóan Kövér Lászlót választja új elnökévé, Stumpf István pedig alkotmánybíró lehet. Némi halogatás után döntenek a médiafelügyeletről, és a nagy vihart kavart bankadóról is.

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi utolsó nyári ülésnapját csütörtök délután háromkor a parlament. A kormányfő beszédére röviden reagálhatnak a frakciók vezetői, majd az országgyűlés maratoni szavazással zárja a rendkívüli ülésszakot: megválasztják az új házelnököt, a két új alkotmánybírát, az Országos Választási Bizottság (OVB) új tagjait, a Független Rendészeti Panasztestület egy tagját, és csütörtökre maradt több mint egy tucatnyi törvény zárószavazása is.

Házelnököt azért kell választani, mert a posztot jelenleg betöltő Schmitt Pál augusztus 6-tól köztársasági elnök lesz. A megüresedő házelnöki posztra a Fidesz - a parlament elnökét hagyományosan a legnagyobb frakció jelölheti - Kövér Lászlót, a párt egyik alapítóját, az országos választmány elnökét jelölte.

Személyi kérdések

A törvény szerint 11 tagú Alkotmánybíróságnak (Ab) jelenleg csak 9 tagja van. A két bírói posztra összesen nyolc jelölt van, akiket mind alkalmasnak talált a kormánypárti többségű jelölőbizottság. Esélye azonban csak a Fidesz által jelölt Bihari Mihálynak és Stumpf Istvánnak van. Bihari volt már alkotmánybíró, sőt, a testület elnöke is, így vele szemben nem merültek fel aggályok. Az első Orbán-kormányban a kancelláriaminiszteri posztot betöltő Stumpfot azonban támadta az ellenzék, amiért szerintük nincs meg a kellő szakmai gyakorlata (erről itt, Stumpf és a Fidesz viszonyáról pedig itt olvashat).

A Független Rendészeti Panasztestületbe azért kell új tagot választani, mert Kaltenbach Jenő, a testület elnöke július 1-i hatállyal lemondott. Állítólag azért távozott, mert nem akarta megvárni, hogy elmozdítsák posztjáról (erről itt olvashat). Az OVB-t a kormánytöbbség váltja le: egy törvénymódosítás értelmében minden általános választás után új testületet kell választani (korábban négy évre szólt az OVB megbízatása). Ez azt jelenti, hogy a most megválasztott testület az őszi önkormányzati választásokig marad, utána megújul, és egészen a 2014-es parlamenti választásokig hivatalban marad.

A média átalakítása

Háromheti halogatás után csütörtökön lesz a médiaszabályozás átalakításáról szóló törvény zárószavazása (a halasztás lehetséges okairól itt olvashat). A törvény értelmében összevonnák a Nemzeti Hírközlési Hatóságot az ORTT-vel, az egységes médiahatóság élére 9 évre a miniszterelnök nevezne ki elnököt. Ugyancsak 9 évig maradna hivatalban a közmédiumokat felügyelő egységes kuratórium, amelyben kormánypárti többséget biztosítana a törvény. Az [origo] brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy emiatt eljárást indíthat Magyarország ellen az Európai Bizottság (erről itt olvashat).

Az MSZP már jelezte, hogy a médiaszabályozásról szóló törvény esetében azt fogja javasolni, hogy a házelnök kérje annak sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A sürgős kihirdetés kéréséről az országgyűlésnek kell döntenie. Ha a parlament többsége megszavazza a sürgős kihirdetést, akkor a házelnöknek, az egyébként szokásos 15 nap helyett 5 napon belül tovább kell küldenie a törvényt a köztársasági elnöknek, aki akkor még Sólyom László lesz.

A gazdasági akcióterv

Zárószavazásra kerül a kormány gazdasági akciótervének nagy részét magában foglaló törvényjavaslat is (amelyről részletesen itt olvashat). Ennek legtöbbet vitatott része a bankadó, amiből 200 milliárd forintos bevételre számít a kormány. A törvény emellett rendelkezik a társasági adó csökkentéséről, az állami vezetők bérének maximalizálásáról, illetve arról is, hogy magánszemélyek ingatlanjaira csak forintalapú kölcsön fedezeteként lehet jelzálogot bejegyezni (ezzel gyakorlatilag betiltják a devizaalapú lakáshiteleket). A csomag része egyebek mellett az is, hogy gyümölcstermelők adómentesen főzhetnek évente 50 liter pálinkát.

Két alkotmánymódosításról is döntenek csütörtökön. A fideszes Lázár János és Kocsis Máté az alaptörvényben rögzítené, hogy a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak és nem indulhatnak jelöltként választásokon a jogviszony megszűnését követő három évben (az eredeti javaslatban öt év szerepelt, de azt a képviselők visszavonták, az okokról itt olvashat).

További alkotmánymódosítás

Az igazságügyi és közigazgatási miniszter alkotmányt módosító előterjesztése két ponton változatná az alaptörvényt. Kimondanák, hogy a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben a jövőben bírósági titkár is eljárhat, illetve lehetővé tennék, hogy "a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítson meg a törvényhozás.

Egyetlen törvényjavaslat van, amely nem biztos, hogy eljut a zárószavazásig csütörtökön: a volt köztársasági elnökök juttatásairól szóló tervezetet a házszabálytól eltérve akarták megtárgyalni és elfogadni, de hétfőn ez a javaslat nem kapta meg a szükséges négyötödös többséget. A házbizottságban elvileg megállapodás született arról, hogy csütörtökön ismét szavaznak a házszabálytól eltérésről, de ha ismét nem kapja meg a támogatást, akkor a szavazás őszre maradhat.