Tárki: elfogadóbbak a jobboldaliak a határontúli magyarokkal

A legszívesebben a határontúli magyarokat látja a magyar lakosság, viszont az arab, izraeli, afrikai, ukrán, szerb, kínai, vagy cigány bevándorlókból többnyire nem kérnek. Más a helyzet, ha diplomás ember akar letelepedni, és a politikai beállítottság is árnyalja a képet - derül ki a Tárki felméréséből.

A lakosság 71 százaléka adna letelepedési engedélyt egy büntetlen előéletű és munkával rendelkező határon túli magyarnak, míg egy hasonló adottságú arab, izraeli, afrikai, ukrán, szerb, kínai, vagy cigány származású embernek csak 15-19 százalék biztosítaná ugyanezt - közölte a Tárki csütörtökön.

A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a TÁRKI által ezer ember megkérdezésével végzett felmérés szerint a határon túli magyarok megítélésében nincs különbség az iskolai végzettséget tekintve, de a többi csoport esetében az elfogadás erősebb a felsőfokú végzettségűek körében.

Kutatásaik alapján az, hogy valaki élt külföldön vagy vannak külföldi barátai, szerencsésebb az összes bevándorlói csoport megítélésére. Az emberekkel szembeni bizalomnak a határon túli magyarok megítélésében nincs hatása, de a többi csoportnál egy megengedőbb hozzáállást eredményez. A politikai beállítódás csak a határon túli magyarok megítélésében játszik szerepet: aki baloldalinak vallja magát, kevésbé nyitott a határon túli magyarokra, csak 60 százalékuk elfogadó az átlagos 71 százalékkal szemben - állapították meg.

Mint írták, "minél büszkébb valaki a magyarságára, annál inkább befogadó a határon túli, hasonló kultúrájú és nyelvű magyarokkal, míg ugyanez a büszke magyarság a többi bevándorló csoport esetében a növekvő elutasítást váltja ki".

KAPCSOLÓDÓ CIKK