Letértek a kormány útjáról a kormánypárti polgármesterek

Sem az állam gyámkodásából, sem a megszorításokból nem kérnek a Fidesz és a KDNP frakciójában ülő polgármesterek - derül ki az [origo] birtokába jutott önkormányzati reformtervezetükből.  Szinte minden lényeges ponton teljesen máshogy képzelik el az önkormányzatok jövőjét, mint a kormány. A "fényévnyi távolság" indulatos vitákat váltott ki a kormánypártokon belül.

"Az ország minden egyes településén legyen választható polgármester, és minden településen működjön hivatal" - ez a rövid, de vastag betűvel írt mondat olvasható a Fidesz és a KDNP polgármestereinek az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló javaslatában. Az ötlet teljesen eltér a Belügyminisztérium (BM) által bemutatott önkormányzati átalakítási koncepció egyik leglényegesebb újdonságától. A kormány ugyanis a kétezer fősnél kisebb településeken megszűntetné az önálló polgármesteri hivatalokat.

A Fidesz és a KDNP polgármesterei az elmúlt egy hónapban többször egyeztettek a készülő önkormányzati reformról. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikusok szerint indulatos vitát váltott ki az egyik ilyen egyeztetésen, hogy a polgármesterek javaslata és a BM elképzelése között "fényévnyi különbség" van. A vita hangvételét az egyik forrás úgy írta le, hogy a kormánypárti képviselők minisztérium terveit ismertető Tállai András önkormányzati államtitkár "haját is leordították" (részletek a vitáról itt).

Nem kell erősebb főváros

A kormánypárti polgármesterek [origo] birtokába került 17 oldalas tervezet számos más ponton is teljesen máshogy képzeli az önkormányzati reformot, mint a BM. Már a bevezető felveti, hogy "a fővárosban maradjon meg a kétszintű közigazgatási rendszer: a kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat".

A polgármesterek fontosnak tartották külön kiemelni, hogy "nem javasoljuk a kerületi önkormányzatok gyengítését és a fővárosi, mint városközpont megerősítését". Majd azt is hozzáteszik, hogy "a fővárosi önkormányzat jelenlegi feladatait sem tudja elvégezni, ezért újakat sem képes ellátni".

A főváros működtetését a polgármesterek London mintájára alakítanák át. A tervezet szerint: a közlekedés, a keretszabályok alkotása, városstratégia a fővároshoz tartoznának, a kerületek pedig a helyi közszolgáltatások nagy része mellett a közterületek, a parkolás és a helyi adók beszedése felett rendelkeznének.

A minisztérium ezzel szemben három lehetőséget vázol: az első megszüntetné és a fővárosnak alárendelt elöljáróságokká alakítaná a kerületeket, a második csorbítaná a kerületek hatáskörét, a harmadik pedig egy belső és néhány külső kerületre osztaná a várost (a javaslatról részletesen itt olvashat).

Nem kell erősebb állam

A kormány a közszolgáltatások jó részét állami kézbe venné, a kormánypárti polgármesterek tervezete azonban kijelenti, hogy "az önkormányzati közszolgáltatások túlnyomó része (a helyi adóbevételek bővítésének lehetősége mellett) maradjon az önkormányzatok ellátásában". A polgármesterek elképzelése szerint önkormányzati feladat maradna az alapfokú oktatási, illetve az egészségügyi intézmények fenntartása, noha a kormány ezeket az államhoz rendelné.

A polgármesterek koncepciója egy hosszú táblázatot is tartalmaz az egyes feladatok javasolt ellátási szintjeiről. Településtípusonként veszik számba, hogy milyen feladatokat kellene a községeknek, városoknak, megyei jogú városoknak, megyéknek, a fővárosnak illetve a fővárosi kerületeknek ellátnia.

A kormány erős felügyelet alá helyezné az önkormányzatokat, a frakció tervezetében viszont vastag betűvel és aláhúzással is kiemelve szerepel, hogy egy ilyen megoldás a tanácsrendszerre emlékeztető, a helyhatóságok felett gyámkodó, felesleges bürokratikus, és ezért szükségtelen rendszert hozna létre.

A frakció tervezete a bevezetőben azt javasolja, hogy a kormánynak a gazdasági és költséghatékonysági szempontok helyett a legnagyobb súllyal az átalakítás politikai vetületeire kellene koncentrálnia. A dokumentum kijelenti, hogy az önkormányzatok az államnál hatékonyabban használták fel forrásaikat és jó gazdái voltak a rájuk bízott feladatoknak.

Magyarországon jelenleg 2824 község és Budapesttel együtt 328 város található (a települések több mint felének ezer főnél kevesebb lakosa van). Összehasonlításként: a háromszor nagyobb területű, majdnem négyszer népesebb Lengyelországban 2413 község van. A 2011-es költségvetés szerint az önkormányzatok több mint 3100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Helyzetükre jellemző, hogy 2010 végén az önkormányzatok adósságállománya 1461 milliárd forint volt, és a PricewaterhouseCoopers becslése szerint idén év végére eléri a 1830 milliárd forintot.