Közzétette a közép- és kelet-európai országok, valamint a volt Szovjetunió tagállamai demokratikus fejlődésének tavalyi fejleményeit értékelő, Nations in Transit 2011 című jelentését a Freedom House. A washingtoni központú, független nemzetközi jogvédő szervezet jelentése egyebek között megállapította, hogy Magyarországon a legnagyobb visszaesés azután következett be, hogy a kormány keresztülvitte az új médiaszabályozást.
A jelentés szerint az Orbán-kormány 2010 májusi beiktatása után a Fideszhez hű pártvezetőket nevezett ki a kulcsfontosságú intézmények élére, visszamenőleges hatályú adójogszabályokat alkalmazott, korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét, és drasztikusan gyengítette a közszférában dolgozók jogi védelmét. A Freedom House elemzése kitér arra, hogy a kormány megszabadult a Költségvetési Tanácstól, melynek feladata az ország büdzséjének független vizsgálata volt, egyéni képviselőkkel nyújtatott be törvényjavaslatokat, alkotmánymódosításokat is, hogy megkerülje a kormány által benyújtott törvények esetében kötelező egyeztetést.
A jelentés kitér az új médiatörvényre is, amely a Freedom House szerint korlátozza a szólásszabadságot. A jelentésben az is olvasható, hogy a kormány "megfélemlítette" az igazságszolgáltatást azzal, hogy behívatta egy parlamenti meghallgatásra azokat a bírákat, akik a 2006-os zavargások ügyében ítélkeztek, úgy változtatta meg a választási szabályokat, hogy az októberi önkormányzati választásokon azok a kormánypártnak kedvezzenek, és államosította a kötelező magánnyugdíjpénztárakban összegyűlt megtakarításokat - írja a jelentés.
A Freedom House értékelése szerint az egyik legnagyobb esés a "nemzeti demokratikus kormányzás" témakörében következett be, az indoklás szerint azért, mert a Fidesz lépései "aláásták a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét, meggyengítették a jogállamot, ami az ország történetében 1989 óta a legnagyobb visszaesést jelenti".
A választási rendszer témakörében nem javult és nem is romlott a helyzet: a szervezet tudomásul veszi a képviselők számának csökkentését, és úgy véli, hogy bár az új szabályok kedvezhetnek a kormánypártoknak, lehetséges, hogy az erőviszonyok kiegyenlítődnek, és a választások minőségében nem lesznek negatív változások.
A civil szféra esetében is romlott a pontszám, a Freedom House megjegyzi, hogy bár sok nem kormányzati szervezet működik Magyarországon, a magánadományozás nem jellemző, ezért a civilek túlságosan is az Európai Unióra és a kormányra támaszkodnak pénzügyileg. A Freedom House ezért negatívan értékelte a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Civil Alap forrásainak befagyasztását, költségevetésének csökkentését.
A média függetlensége volt a másik olyan terület, ahol 2,75-ről 3,25-re romlott a megítélés. A jogvédő szervezet szerint az új médiatörvény "drasztikusan csökkentette a közszolgálati televízió és rádió függetlenségét, és elsöprő hatalommal rendelkező új szabályozó hatóságot állított fel az elektronikus média, a nyomtatott sajtó és az internet felett".
Romlott az igazságszolgáltatás helyzetére adott pontszám is, ugyanis a Freedom House a bírák megfélemlítéseként értékelte a 2006-os zavargások ügyében ítélkezők meghallgatását, és nehezményezik az Alkotmánybíróság jogkörének megkurtítását is.