Bírálják az ellenzéki pártok a Fidesz hétvégén ismertetett választójogi reformjavaslatát. Az MSZP szerint az elképzelés visszalépés a korábbi törvényhez képest, mivel az arányosság követelményének még kevésbé felel meg, ugyanakkor a javaslat egyes elemeit a párt elfogadhatónak tartja.
Az MSZP szervezési igazgatója, Molnár Zsolt a határon túli magyarok szavazati jogára vonatkozó elképzelést azonban elfogadhatatlannak nevezte. Azt mondta: "a belföldi lakóhelyhez nem kötött szavazati jog gyakorlatilag a köztársaság törvényeibe való beavatkozást enged a határon túliaknak" - mondta.
A Jobbik szerint ez a reform a kompenzáció eltörlésével még igazságtalanabbá tenné az eddig is aránytalan választási rendszert, és gyakorlatilag "megpuccsolná" a többpártrendszert. Ez az újabb aránytorzítás már "az egypártrendszer felé tett ugrást" jelentené - közölte Dúró Dóra, a párt szóvivője.
Az LMP szerint tárgyalási alapként sem fogadható el az új javaslat, mivel az tovább erősítené az ország politikai megosztottságát, és a két nagy párt, a Fidesz és MSZP "bebetonozását" szolgálná.
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese úgy vélte, ilyen játékszabályok alapján a Fidesz 2010-ben a szavazók 53 százalékának a támogatásával nem csak a mandátumok bő kétharmadát, de akár a háromnegyedét is megszerezhette volna.
Áder János, a választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő szombaton jelentette be, hogy a Fidesz elnöksége egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol, amelyben az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok aránya nagyjából azonos lenne, és eltörölnék a kompenzációs listát.
A tervek szerint megmaradna pártokra vonatkozó ötszázalékos bekerülési küszöb, de újdonság, hogy az induláshoz a jelenlegi 750 helyett 1500 ajánlószelvényre lenne szükség az egyéni választókerületben, s ezek összegyűjtésére 21 nap állna rendelkezésre.