Nagy vízióktól jutott cikcakkokig Matolcsy

Néhány nap alatt nagyot fordult a kormány gazdaságpolitikája, és az irányváltás nem ment zökkenőmentesen. Orbán Viktor a bejelentések előtt azzal védte Matolcsy György gazdasági minisztert, hogy el tud tekinteni a tankönyvi megoldásoktól. Egykori munkatársai szerint ez korábban is jellemző volt rá, a legnehezebb gazdasági helyzetben sem csüggedt, mindig tele volt ötletekkel, de ezek ritkán valósultak meg. Igaz, Matolcsy egyik egykori kollégája szerint léket kapott a hajó, nincs idő totojázni.

Nagyot fordult a világ alig egy hónap alatt a kormánnyal és Matolcsy György gazdasági miniszterrel. Orbán Viktor az augusztus közepén kirobbant euróválság idején már jelezte, hogy "komoly döntések" előtt áll a kormány, majd szeptember elején bejelentett egy hatpontos gazdasági csomagot, amelyet országvédelmi tervnek nevezett, és azt mondta, nehéz időszak következik a magyar törvényhozás számára.

Négy nappal később Matolcsy György gazdasági miniszter bejelentéséből kiderült, mire gondolhatott Orbán, amikor nehéz időszakról beszélt. A gazdasági miniszter jelezte, hogy a kormány emeli az áfát és néhány egyéb közterhet, már jövőre kivezeti az adójóváírást. Az [origo] információi szerint az adócsomagról szóló kormányülésen elhangzott, hogy ez az intézkedés komoly hitelvesztést okozhat a kormánynak. Matolcsy bejelentése azonban újabb négy nap alatt jelentős változáson ment át. Kedden előbb közleményt adott ki a gazdasági minisztérium, amelyben jelezte, hogy az adócsomaggal senki nem járhat rosszabbul, ezért a kormány jelentősen megemeli a minimálbért, az átlag fölött keresőktől pedig valamilyen kompenzációt szed majd, amellyel kárpótolja azokat, akiket kedvezőtlenül érintenek a kormány által tervezett átalakítások.

Szerdán a közleményt is pontosította a kormány. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közölte, hogy a kompenzációt úgy szedi be a kormány, hogy a járulékalapot emelő úgynevezett szuperbruttót az átlag fölött keresőknél nem szüntetik meg jövőre, csak 2012-13-ban. Bár Szijjártó azt állította, hogy a kormánynak "esze ágában sincs" visszatérni a többkulcsos adórendszerhez, a szuperbruttó megtartása mégis ezt jelenti (a részletes előterjesztést a kormány csak jövő szerdán tárgyalja). A szerdai bejelentéssel a kormány egyik legtöbbször kiemelt gazdaságpolitikai lépését tette félre egy időre. Az [origo] információi szerint a szerdai kormányülésen Orbán bírálta az új kommunikációs stáb munkáját, amiért ilyen zavart okozott a bejelentés, Matolcsy pedig állítólag hosszan bizonygatta a kétkedő kormánytagoknak, hogy a bejelentett intézkedés miért nem kétkulcsos adózás (a kormányszóvivői iroda csütörtöki közleménye szerint ilyen nem történt - részletek itt).

A kormány gazdaságpolitikája a kormánypártokat támogató értelmiségieknek rendezett szeptember eleji kötcsei találkozón is kapott bírálatokat a Heti Válasz szerint, ahol Orbán Viktor megvédte Matolcsyt. A lap információi szerint Orbán azt mondta, neki nem közgazdász, hanem gazdaságpolitikus kell, aki el akar és el tud szabadulni "a tankönyvi megoldásoktól". Az [origo] arra volt kíváncsi, mi állhat a kormány gyorsan változó bejelentései mögött, mennyire játszik ebben szerepet a miniszter személyisége, és mennyire befolyásolja azt a gazdasági környezet.

A saját útját járta

"Aranyos, álmodozó fiú volt a Gyuri. Mindenki csodálta a sugárzó optimizmusáért abban a drámai gazdasági helyzetben. Ő soha nem aggódott, és minden héten volt valami ötlete" - így emlékezett vissza az [origo]-nak Matolcsy György politikai karrierjének elejére, az Antall-kormányban betöltött rövid politikai államtitkárságára egy akkori munkatársa. A forrás, aki állítása szerint azóta is jó kapcsolatot ápol a mostani gazdasági miniszterrel, azt mondta, előre látható volt, hogy Matolcsynak nem lesz hosszú jövője az akkori Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkárságának élén.

"Mindenre azt mondta, hogy 'majd megoldjuk' vagy hogy 'majd lesz valami'. Teljes egészében a saját útját járta, miközben nem működött együtt az apparátussal, és nem járt el értekezletekre" - állította az akkor 35 éves Matolcsyról korábbi munkatársa. Az akkori pénzügyminiszter, Rabár Ferenc és Matolcsy között több konfliktus is volt, Matolcsy végül mindössze hat hónapot töltött a posztján. Akkori nyilatkozatai szerint a posztról önként mondott le, mert nem tudta megvalósítani elképzeléseit, munkatársai egybehangzó állítása szerint ugyanakkor Antall József küldte el (erről itt olvashat részleteket).

A tevékenységére a későbbiekben, így az első Orbán-kormány és Matolcsy első minisztersége idején is rálátó korábbi munkatárs szerint Matolcsyra nem volt jellemző a kapkodás, de "már akkor sem volt azért egy kőszikla, aki végigviszi, amibe belekezdett, viszonylag könnyen és gyorsan meg tudta változtatni az elképzeléseit". A forrás szerint mindezek miatt elég korán sokakban kialakult az a meggyőződés, hogy nem való irányítónak, de ennek ellenére mindig "jól tudta eladni magát, dinamikus volt, és mindig nagyon jó véleménnyel volt a saját tevékenységéről".

A Fidesz 1997-ben készült gazdasági programját kidolgozó Matolcsy miniszteri kinevezése előtt az [origo] által megkérdezett, a Fideszhez közel álló szakemberek szakmailag megalapozatlannak nevezték a program egyes elképzeléseit, magáról Matolcsyról pedig azt mondták akkoriban, hogy "vizionárius alkat, akit nem zavarnak a szakmai megfontolások. A keretek iránt nem tanúsít túl nagy tiszteletet". Egy akkori kormánytag azt mondta róla, hogy "ugyan rengeteg ötlete van", de "a következményekkel ritkán foglalkozik".

Amikor léket kap a hajó

Korábbi munkatársai szerint nagyot változott Matolcsy az ezt követő néhány évben. Az első minisztersége alatt vele együtt dolgozó, később kormányzati posztot is betöltő egykori munkatárs Matolcsy alaposságát emelete ki, azt mondta, ez maradt meg benne legerősebben a miniszterből. "Mindig szakértőkre támaszkodott egy-egy döntés meghozatalánál, de erősen bevonta a politikát, a politikusokat is".

Egy másik, ugyancsak 2000 és 2002 között az irányítása alatt dolgozó volt minisztériumi tisztségviselő szerint Matolcsy akkoriban folyton a nemzetközi szakirodalmat bújta. "Figyelte, hogy hol milyen helyzetet milyen eszközökkel próbáltak kezelni, és sok mindent megpróbált belőlük honosítani, ahogyan mostani minisztersége idején is például a bankadót vagy az adósságplafont" - mondta az egykori beosztott.

A Matolcsyval minisztersége alatt együtt dolgozó egykori munkatárs szerint azonban a 2000-es évek elejének gazdasági helyzete nagyban különbözött a mostanitól. Most az intézkedések ugyanis szerinte függetlenek a miniszter habitusától, hiszen "ha a hajó léket kapott, azonnal be kell tömni, mindegy, hogy mivel, ami éppen az ember keze ügyébe kerül, de meg kell akadályozni, hogy elsüllyedjen". "A mostani helyzetet nem lehet összehasonlítani az akkorival, mert más volt a világ" - mondta az [origo]-nak Matolcsy György két miniszteri ciklusáról Csordás László egykori minisztériumi főosztályvezető. Szerinte az, hogy "tüsszentenek az amerikaiak", az első Orbán-kormány idején nem volt akkora hatással Magyarországra, mint manapság.

Csordás szerint a két ciklus több tényező miatt is különbözik egymástól. Ilyen például az ország eladósodottságának mértéke, vagy a devizahitelesek szorult helyzete. Fontos különbség szerinte az is, hogy jelenleg Magyarország az Európai Unió tagja és Brüsszel "mondhatja azt egy intézkedésre, hogy nem". Az egykori főosztályvezető szerint ő éppen akkor kezdett el dolgozni a gazdasági minisztériumban, amikor Matolcsyék elindították a Széchenyi-tervet. "Lehetett látni, hogy innen ide szeretnénk eljutni, ezen a hét területen" - mondta a minisztérium célkitűzéseiről és a Széchenyi-tervben szereplő hét fejlesztési területről Csordás. Szerinte akkoriban tudták a minisztériumban, hogy mit kell tenni ezzel a hét területtel, de "most több mint hét területtel kell foglalkozni".

Csordás szerint az általános munkarend az volt, hogy a főosztályvezetők a helyettes államtitkárokkal egyeztettek, így ő csak keveset találkozott Matolcsyval. Egy másik, az [origo] által megkeresett egykori minisztériumi dolgozó szerint volt olyan főosztály is, amellyel Matolcsy egyáltalán nem foglalkozott, mert az a miniszterelnöknek volt alárendelve. Csordás szerint azonban előfordult, hogy Matolcsy személyesen is adott feladatokat a főosztályoknak. "Korrekt volt, elismerte a munkánkat, egyeseket meg is dicsért" - mondta.

"Elég következetes volt akkor is, és most is" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő minisztériumi dolgozó, aki az első Orbán-kormány idején és jelenleg is Matolcsy minisztériumában dolgozik. Szerinte a nemzetgazdasági miniszternek az a munkamódszere, hogy "stratégiai műhelyeket" hoz létre témák szerint. "Csoportmunka folyik, és ott érlelődnek a koncepciók" - mondta a minisztériumi forrás. Szerinte függetlenül attól, hogy valaki szakértője-e a témának, vagy nem, a műhelyekbe bárki elmehet, és hozzászólhat, a koncepciókról pedig végül Matolcsy dönt az államtitkárokkal egyeztetve. Ha megszületik egy elképzelés, akkor azt az apparátusnak véghez kell vinni. "Erős kézzel irányít, szigorú munkarend van a minisztériumban, nem lehet határidőcsúszás" - tette hozzá a forrás. Szerinte Matolcsy kedves, előzékeny és "nincsenek kitörései".

Arra a kérdésre, hogy miért tűnnek kiszámíthatatlanabbnak a minisztérium bejelentései az első Orbán-kormány lépéseihez képest, a minisztériumi dolgozó azt felelte, hogy "gyorsan változik a világ", a világgazdasági eseményekre pedig "azonnali válaszok szükségesek". "Matolcsy elszántan megy végig egy úton, amelyben cikcakkok is vannak" - tette hozzá.

A Széchenyi-terv
A 2011-ben elindított Új Széchenyi-terv elődjét, a Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozta ki az első Orbán-kormány. A koncepció az volt, hogy a fejlesztésekhez adott állami támogatásokkal (Magyarország ekkor még nem volt EU-tag, így csak korlátozottan tudott uniós támogatásokhoz jutni) jelentősen növelni lehet a gazdasági növekedést. A Széchenyi-terv beindítását egy általunk megkérdezett egykori minisztériumi főosztályvezető az akkori gazdasági minisztérium legfontosabb intézkedésének nevezte, és abban több forrásunk is egyetértett, hogy a tárca fontos célkitűzése volt a program teljesítése.

A Széchenyi-terv annak idején nagy vitákat váltott ki: Matolcsy György gazdasági miniszter szerint minden állami forint négy forint beruházást hozott, az ellenzék szerint viszont csak a fideszes klientúraépítést szolgálta. A Széchenyi-terv az autópálya-fejlesztési programon kívül innovációs, lakás-, turizmus-, beszállítói, kis- és középvállalkozás-fejlesztési, valamint regionális gazdaságépítési programot foglalt magában. A terv programjaira 2001-ben 295 milliárd, 2002-ben 330 milliárd forintot biztosított a költségvetés.