Közel ötmillió forintot kap a veszprémi postásgyilkosság fegyvereinek megtalálója

Egy erdei rejtekhelyen találta meg a veszprémi postásgyilkosságnál és a móri bankrablásnál is használt fegyvereket az a hobbi fémkereső, akinek öt év után ítélt meg közel ötmillió forintot a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Nem jogerősen 4,9 millió forintot ítélt meg a veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyverek megtalálójának a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) szerdán. Ezekkel a fegyverekkel öltek a nyolc halálos áldozatot követelő, 2002-ben elkövetett móri bankrablásnál, és a tettesek DNS-maradványait is azonosították a fegyvereken, így a Mórral összefüggésben felajánlott - és már évekkel ezelőtt kifizetett - nyomravezetői díj miatt is eljárások indulhatnak.

A veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyvereket 2006 őszén a Tatabánya és Tarján közti út melletti erdőben egy rejtekhelyen találta meg, majd szolgáltatta be a rendőrségnek Szebenyi István hobbi fémkereső, aki a polgári perben eredetileg a teljes 10 milliós nyomravezetői díjat követelte, majd a per közben ezt leszállította 4,9 millióra. A veszprémi postásgyilkosság és más, postai dolgozók elleni támadások ügyében ugyanis korábban már kifizették a 10 milliót egy tanúnak, aki a rendőrség szerint nyomravezető. A tanú azonban csak azután jelentkezett a rendőrségen, hogy a sajtóból értesült a megtalált fegyverekről. A rendőrség mégis azon az állásponton volt, hogy Szebenyi nem közvetlenül segítette az elkövetők kézre kerítését, ő csak a fegyvereket találta meg. A bíróság szerdán kimondta, hogy Szebenyi, illetve az általa beszolgáltatott fegyverek nélkül nem derülhetett volna fény a veszprémi postásgyilkosságra, így részben neki is jár a kitűzött díj.

A bíróság döntése értelmében Szebenyi István részére a Magyar Postának 3 millió 250 ezer, az ORFK-nak 1,4 millió forint, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságnak pedig 250 ezer forintot kell fizetnie a 2007-től járó kamatokkal együtt.

A móri ügyben korábban 25 millió forintot fizetett ki a rendőrség egy nyomravezetőnek, aki a Kaiser Ede és Hajdú László ellen folyó per vádlottja és egyúttal koronatanúja is volt, ugyanis a nyolc halálos áldozatot követelő bankrablással ügyében terhelő vallomást tett két társára. A férfi azt vallotta, hogy Kaiser felvetette neki, rabolják ki közösen a móri bankfiókot, ő azonban elzárkózott ettől. A Kaiser Edére 2005 őszén jogerősen kiszabott tényleges életfogytiglan részben ezen a tanúvallomáson alapult, ráadásul a bíróság még nyomatékos enyhítő körülményként is figyelembe vette a férfi vallomását az ő cselekményei miatt kiszabott büntetés mértékének megállapításánál.

Kaiser már megkezdte tényleges életfogytiglani szabadságvesztésének letöltését, amikor előkerültek a Szebenyi által megtalált fegyverek és kiderült, hogy Kaisernek és Hajdúnak semmi köze a móri mészárláshoz. Az azóta is rekordösszegűnek számító nyomravezetői díjat azonban a rendőrség nem kérte vissza a férfitól.

A Szebenyi által megtalált és a rendőrségnek beszolgáltatott fegyverek, illetve más információk, bizonyítékok alapján 2007-ben rendőrkézre került valódi elkövetők közül Nagy László, aki a feltételezések szerint a gyilkosságok zömét elkövette, még a büntetőper előtt a fogva tartása alatt egy büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett. Így egyedül Weiszdorn Róbertet ítélték el jogerősen a móri mészárlás miatt, büntetése életfogytiglani szabadságvesztés, melyből leghamarabb 40 év múlva engedhető feltételes szabadságra.