A keményebb bejelentéseknek ágyazott meg Orbán az országértékelőn

Orbán Viktor országértékelő beszéde a Millenárison, euró bevezetés
Vágólapra másolva!
Kormányzati források szerint tudatosan kerülte a konkrétumokat Orbán Viktor a hétfői országértékelőben, és ezzel próbálta előkészíteni a hamarosan nyilvánosságra kerülő nagyobb bejelentéseket. A hét közepén az összes kormánypárti képviselő elvonul vidékre, és várhatóan ott beszélik meg a költségvetési spórolásról és nagy reformokról szóló terveket.
Vágólapra másolva!

"Nyolc kérdést tettem fel, egyre sem válaszolt, de még azokra sem, amiket a beszéd alatt felolvasott... kár volt ezért a cécóért" - több ehhez hasonló, csalódott bejegyzés volt olvasható hétfő este Orbán Viktor Facebook-oldalán órákkal az után, hogy a miniszterelnök megtartotta országértékelő beszédét. Bár másfél hete közzétett videoüzenetében a kormányfő kifejezetten azért buzdította kérdésfelvetésre a közösségi oldal felhasználóit, hogy azokból merítsen témákat a beszédéhez, a hétfői értékelésben mindössze két hozzászólásból, egy a frankhitelesek és egy a munkanélküliek helyzetét érintő kérdésből idézett, és ezekre sem adott konkrét válaszokat.

Az egész beszédre jellemző volt, hogy Orbán olyan általános kijelentéseket tett, mint például hogy "az eladósodottság az ország legnagyobb problémája" vagy "mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes". Konkrét ígéreteket, részletes kormányzati intézkedésterveket azonban nem mondott ezek megoldására.

A "felvezető beszéd"

A konkrétumok hiánya miatt az ellenzéki pártok üres lózunggyűjteménynek minősítették a beszédet. Különböző politikai elemzésekben azonban megjelent egy olyan értelmezés, amely szerint a beszéd tudatosan tartózkodott a részletektől, és a cél inkább az volt, hogy előkészítse a terepet a konkrét intézkedések bejelentéséhez. "Orbán Viktor [...] ezzel a mai fellépésével elkezdte az ígért kiadáscsökkentő intézkedések (amelyeket a politikai vitában hol reformnak, hol megszorításnak neveznek) adagolását" - írja például a blogján Török Gábor politológus.

A kormányfő kommunikációs stábjának egyik tagja az [origo]-nak megerősítette, hogy hasonló szándék húzódott az értékelés mögött, a beszéd célja szerinte most elsősorban valóban az irányok és a kormányzati ciklus átfogó politikai kereteinek kijelölése volt. A névtelenséget kérő forrás arra is emlékeztetett, hogy a "felvezető beszéd" nem példátlan: 2010 őszén a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén szintén általánosságban, néhány fő témáról és irányról beszélt Orbán Viktor, négy napra rá a parlamentben azonban részletesen ismertette kormánya második akciótervét. Most hasonló a helyzet, hétfőn ül ugyanis össze a parlament közel két hónapnyi szünet után. Ennek programja még nem ismert, de a miniszterelnök hagyományosan fel szokott szólalni a politikai szezon kezdetének számító első ülésen.

Elvonulnak Siófokra

Tudatosan felépített kommunikációs stratégiára utal azoknak a kormánypárti politikusoknak a véleménye is, akiket az [origo] tudósítói az értékelés után a helyszínen megkérdeztek. A beszédet minősítők egytől egyig egyetértettek abban, hogy az évértékelésben Orbán Viktornak "csak az irányokat kellett kijelölnie", konkrétumokat nem is vártak tőle, mert azokat szerintük más közegben: a parlament hétfőn kezdődő tavaszi ülésszakát megnyitó beszédében kell ismertetnie.

Egy KDNP-s képviselő mindezt azzal egészítette ki, hogy a miniszterelnök valószínűleg azért sem mondott konkrétumokat, mert azokat előbb a frakció tagjaival akarja megosztani a szerdán kezdődő, háromnapos siófoki frakcióülésen. Egy másik kormánypárti képviselő pedig azt mondta, arra számít, hogy Orbán a jövő hétfői parlamenti évadnyitó beszédében már részleteket fog elárulni a reformcsomagból.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egy keddi tájékoztatón megerősítette, hogy a háromnapos frakcióülésnek valóban egyik kiemelt témája lesz a gazdasági reformcsomag. A frakcióvezető állítása szerint a miniszterelnök már jelezte, hogy részletes tájékoztatást kíván adni a képviselőknek a nemzetgazdasági miniszter által előkészített strukturális átalakítási tervekről, azok részletei pedig a parlamenti ülésszak nyitónapján - február 14-én is - napirenden lesznek majd. A háromnapos ülésre Lázár tájékoztatása szerint egyébként a minisztereket és az államtitkárokat is meghívták, ők pénteken a frakció szakmai kabinetei előtt számolnak be a területükön várható változásokról, a beszámolók után pedig a Fidesz elnöksége és a kormány is ülésezik majd.

Már beharangozták a nagy bejelentéseket

Azt, hogy február első heteiben jelentős bejelentések várhatók, épp a miniszterelnök jelezte még januárban. Orbán Viktor január közepén a Wall Street Journalnek adott interjúban beszélt először arról, hogy komoly kiadáscsökkentésre készül a kormány, ami négy területet érint: a nyugdíjakat, a munkanélküli-segélyezést, a gyógyszertámogatást és a tömegközlekedést. Arról egyetlen kormánytag sem mondott azóta részeleteket, hogy ez konkrétan milyen intézkedéseket jelent majd, bár egy helyettes államtitkári nyilatkozatából kiderült, hogy a készülő, 600 milliárdosra becsült csomagnak mintegy kétharmada lesz kiadáscsökkentés.

Orbán januárban egy másik külföldi lapnak, a német Bildnek beszélt arról, hogy "hatalmas meglepetés" fogja érni a pénzpiacokat, mert a magyar államadósság már február-márciusban a bruttó hazai termék (GDP) mostani 80 százalékáról 72-73 százalékra fog csökkenni, és az ország vissza fogja fizetni a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelét.