A parlamenti biztos jobb intézményi garanciát jelent a két információs szabadságjog, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságágának megvédésére, mint egy önálló államigazgatási szerv - hívja fel az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának írt levelében az adatvédelmi biztos.
Jóri András közleményében kifejti, hogy az alkotmánytervezet a közigazgatás részeként kezeli az adatvédelemért és információszabadságért felelős szervezetet. A közigazgatási hatóságok jellemzően piacon működő szereplők felügyeletét látják el. Az adatvédelmi biztos feladata azonban nemcsak a magánszektorbeli adatkezelők ellenőrzése, hanem magának az államnak a magánszférát sértő vagy éppen a közérdekű adatok indokolatlan korlátozását okozó magatartását is vizsgálnia kell - véli a biztos. Ez utóbbi szerepe alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelemben.
A nyilvánossággal kapcsolatos hatáskör minden körülmények között fokozott befolyásmentességet, parlamenti szervként való működést indokol - írta közleményében Jóri András, aki szerint az alapjogvédelem területén kizárólag a parlamenti biztosi működés lehet a megoldás. Az adatvédelmi ombudsman kiemelte azt is, hogy az alkotmány jelenlegi tervezetében szereplő modell ellentétes az európai fejlődési iránnyal is.
Korábban Fülöp Sándor zöldombudsman is visszalépésnek minősítette az alkotmány tervezetében szereplő, a parlamenti biztosok intézményére vonatkozó változtatásokat.
Az [origo] március közepén beszámolt arról, hogy az ombudsmanok többsége felháborodva fogadta a Fidesz alkotmánytervezetét. A koncepció szerint ugyanis a jelenlegi négy, egyenrangú biztos helyett csak egy maradna. A változás győztese az egybiztosos rendszert már régóta szorgalmazó Szabó Máté állampolgári biztos lehet, a többiek viszont a nehezen kiharcolt ombudsmani függetlenség elvesztésétől tartanak.