Mélyebb reform indul a bírókat felháborító nyugdíjtervvel

2011.04.13. 12:50

Bírósági vezetők lázadoznak amiatt, hogy az új alaptörvény szerint a nyugdíjkorhatár elérése után nem dolgozhatnának tovább a bírók, ez a lépés azonban csak az első az igazságszolgáltatás várható átalakításában. Az alaptörvénnyel ugyanis gyakorlatilag megkezdte a bírósági rendszer reformját a Fidesz, csak egyelőre azt nem tudni, milyen irányba indul el. Egy korábbi törvénymódosítás a főbíró megerősítésére utal, de az is lehet, hogy a kormány alá rendelik a bíróságok igazgatását.

"Egyre nő a bírók körében a nyugtalanság, a bizonytalanság és a felháborodás" - mondta múlt pénteken Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Baka két nappal később az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeivel együtt nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől: ne fogadják el azt az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványt, amely az általános nyugdíjkorhatárban, vagyis a jelenlegi 70 év helyett 62 évben határozta meg a bírák visszavonulását.

A kezdeményezés nem járt sikerrel, hétfőn az Országgyűlés kormánypárti többsége a többi, támogatott módosítás közt megszavazta az indítványt. Nem kért róla külön szavazást a KDNP sem, amelynek képviselője, Rubovszky György múlt héten az alkotmányügyi bizottságban még a bírói testület elleni nyílt támadásnak minősítette módosítót (az [origo] kereste Rubovszkyt, hogy megtudjuk a fordulat okát, de ő elhárította érdeklődésünket).

Bár a bírói kar mintegy tíz százalékát, több mint kétszáz bírát érintő módosítás mellé nem csatoltak részletekbe menő indoklást (Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke csak annyit mondott: a kormánynak az a szándéka, hogy egységes legyen a nyugdíjkorhatár), a lépés azt jelzi, hogy a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok alapvető változásokra szánták el magukat az igazságszolgáltatás területén, hogy átalakítsák az 1997-ben, a Horn-kormány idején kialakított rendszert.

Lebegtetett változások

A tervezett változásokról egyelőre csak nagyon keveset lehet tudni, a kormány átalakítási szándékára utal azonban maga az új alaptörvény is, amelyről hétfőn tartják a zárószavazást a parlamentben. Az kiderül a szövegből, hogy a Legfelsőbb Bíróságot átneveznék Kúriára, de ez rögtön felveti azt a kérdést, hogy a Kúria jogutódja lesz-e az LB-nek, és hivatalában maradhat-e a jelenlegi elnök. Bakát 2009. június 22-én választották az LB elnökévé, mandátuma hat évre, vagyis 2015 nyaráig szól. Az Országgyűlés ugyanakkor dönthet úgy is, hogy az LB megszűnt, a Kúriának új elnököt kell választani, aki immár kilenc évig maradhat hivatalban.

Kormánypárti politikusok egyelőre nem beszélnek arról, hogy mi történik az alaptörvény január 1-i hatálybalépése után az LB-elnökkel és más, hivatalban lévő vezetőkkel. Szájer József, az alaptörvény szövegezését végző fideszes EP-képviselő az [origo] érdeklődésére csak annyit mondott: egy külön törvényben kell rendezni a jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetet. Egy másik befolyásos fideszes képviselő pedig az [origo]-nak azt mondta: nem tudja biztosan, mi lesz a megoldás, de személy szerint Baka maradására fogadna.

A főbíró kezében

Az LB-elnök személyének az ad különös jelentőséget, hogy ő egyben a bírósági rendszer csúcsán álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke is. Korábban ez a testület nevezte ki a megyei bíróságok és ítélőtáblák elnökeit, illetve a kollégiumvezetőket, egy tavaly december 23-án elfogadott törvénymódosítás azonban - több más változtatás mellett - a tanács helyett az OIT elnökének kezébe adta a kinevezések jogát.

Ez elvileg szembefordíthatta volna a főbírót az OIT-ban hangadó megyei elnökökkel, a kötelező nyugdíjazásról szóló javaslat ellen most mégis egységesen tiltakoznak. A 62 éves nyugdíjkorhatár bevetése mindenekelőtt a vezető igazgatási pozíciókban lévő bírákat érintené: 18 megyei bírósági elnöknek és két ítélőtábla (a pécsi és a szegedi) elnökének kellene visszavonulnia január 1. után. A megüresedő elnöki posztokra a tavaly decemberi törvénymódosítás értelmében - feltételezve, hogy nem változtat rajta a tervezett új bírósági törvény - az OIT-elnök, vagyis Baka András vagy utódja nevezhetne ki új bírákat.

Forrás: MTI/Kiss Dániel
Tárgyalóterem egy magyar bíróságon - képünk illusztráció

Korábban több vezető fideszes politikus beszélt arról, hogy az 1997-es bírósági reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az OIT pedig nem volt képes megoldani a problémákat. Egy fideszes jogász-képviselő az [origo]-nak például már az alkotmányozási folyamat elindulása után arról beszélt, hogy a bíróságok terheltségében tapasztalható aránytalanságok (a legterheltebb a Fővárosi Bíróság) nem az utóbbi egy-két évben alakultak ki, az OIT mégsem tudta kiegyenlíteni azokat már több mint egy évtizede.

A kormány nevében

Bizonytalan ugyanakkor az is, hogy a jövőben lesz-e egyáltalán OIT. A készülő alaptörvényből kimaradt ugyanis az, a jelenlegi alkotmányban még szereplő félmondat, hogy "a bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi". A tervezetben csak az szerepel, hogy "a bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában".

Az [origo]-nak névtelenséget kérő kormánypárti képviselők korábban azt mondták: még nem dőlt el a kérdés, de a lehetőségek közt szerepel az OIT teljes megszüntetése, és a bírósági igazgatás kormány alá rendelése is. Ez szerintük nem csorbítaná a bírói függetlenséget, hiszen az nem az önigazgatást jelenti, hanem azt, hogy a bírók csak a törvényeknek vannak alárendelve, illetve csak kivételes esetben lehet őket hivatalukból elmozdítani.

Az 1997-es reform szinte teljesen kivonta a kormány befolyása alól a bíróságok igazgatását, az utóbbi években viszont többször megfogalmazódott, hogy ez nincs rendben. Ezt Balsai István fogalmazta meg legvilágosabban még 2009-ben: "Lehetetlen, hogy semmilyen igazgatási kontroll se legyen a bíróságok fölött, s a törvényhozás, azaz a parlament se lehessen semmilyen hatással a munkájára."

Már a decemberi módosításoknak volt egy eleme, amely abba irányba mutatott, hogy a kormány befolyását növelje, még akkor is, ha az OIT-ben többségben maradtak a bírák: a testületet kiegészítették még egy taggal, a költségvetésért felelős miniszterrel. Így a jelenleg a 16 tagú testületben az LB-elnök mellett 9 választott bírósági vezető, két miniszter, két kormánypárti képviselő, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és a legfőbb ügyész foglal helyet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK