Kifut az időből a kormánnyal vívott adatháborúban az ombudsman

2011.08.18. 15:16

Bíróság fog dönteni az adatvédelmi biztos és a kormány között elmérgesedett adatkezelési konfliktusban, de könnyen lehet, hogy a határozat idején az ombudsman már nem lesz a helyén. Az egyik legfőbb kérdés addig is az, hogy mi történik a kormány által indított szociális konzultációban részt vevő több mint egymillió ember adataival. Az ombudsman szerint zárolni kell az adatokat, az illetékes kormányhivatal azonban nem ad egyértelmű választ arra, hogy megteszi-e ezt.

Újabb fejezetéhez érkezett ezen a héten az Orbán Viktor miniszterelnök által indított szociális konzultáció körül kirobbant konfliktus a kormány és az adatvédelmi biztos között. Jóri András ombudsman határozatban rendelte el a konzultáció során gyűjtött személyes adatok törlését, mire az adatokat kezelő kormányzati szerv, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) azt válaszolta, hogy kezdeményezik a határozat bírósági felülvizsgálatát.

Kormányzati tájékoztatás szerint a kiküldött kérdőívekre 1 millió 140 ezer válasz érkezett. Ezek tartalmazták a válaszadók nevét, lakcímét, és ha valaki megadta, akkor az e-mail címét is. Az adatvédelmi biztos ezeknek a személyes adatoknak a kezelését bírálta már korábban is, mire a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter úgy reagált, hogy szerinte Jóri azért kötött bele a kérdőívekbe, mert így akar visszavágni azért, hogy az új alaptörvény megszünteti a pozícióját.

Szijjártó ezt az állítást megismételte az [origo]-nak szerdán is. Azt írta, hogy fenntartja korábbi véleményét, miszerint Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalását személyes motivációk indokolták. Jóri hivatala kitart amellett, hogy szakmai kifogásaik vannak a kérdőív adatkezelésével kapcsolatban, de az ombudsman az [origo] kérdésére jelezte, hogy az eljárás alakulásában szerepet játszhat pozíciójának megszűnése.

"Furcsa helyzet áll elő"

Jóri szerint a most kezdeményezett bírósági felülvizsgálat eljárási szempontból hasonlít a hódmezővásárhelyi szégyenfal 2010 végén indult ügyére, amelynek során a bíróság nyolc hónappal a határozathozatal után hirdetett ítéletet. Az adatvédelmi biztos szerint, ha most is ennyi idő fog eltelni az ítélethozatalig, akkor "furcsa helyzet áll elő". Januártól ugyanis megszűnik az adatvédelmi biztos hivatala az új szabályozás szerint, az ügyeket pedig egy, a miniszterelnök által jelölt személy fogja átvenni.

Az országgyűlés júliusban döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról. A biztosok személye az új törvény szerint nem változik, az adatvédelmi ombudsman intézménye azonban megszűnik, feladatait a hatóság veszi át. Jóri szerint, ha az alperes közigazgatási szerv - ez esetben az adatvédelmi biztos intézménye - jogutód nélkül megszűnik, akkor azt a szervet kell alperesként perbe vonni, amelyiknek a hatáskörébe az új szabályozás szerint az adott ügy tartozik. "Ez nem más lesz, mint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" - mondta.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

"A bírósági eljárás végső fázisában már nem én fogok alperesként szerepelni, hanem a miniszterelnök jelöltje" - mondta Jóri, bár hozzátette, hogy az általa hozott határozat ettől még érvényben marad, és a bíróságnak erről kell döntenie. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az új alperes "valamilyen hatással lesz az ügyre", például alperesként nyilatkozhat róla, de dönteni a bíró fog.

Zárolni kell a személyes adatokat az ombudsman szerint

A hónapok óta tartó konfliktus tehát elhúzódhat, nem világos ugyanakkor, hogy addig mi történik az ombudsman szerint kifogásolható módon kezelt adatokkal. Az ombudsman határozata az adatvédelmi törvényre hivatkozva kijelenti azonban, hogy "a bíróság jogerős döntéséig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg, az adatok kezelését azonban határozatom kézhezvételekor fel kell függeszteni és az adatokat zárolni kell".

"Az adatokat zárolni kell és semmilyen műveletet nem lehet rajtuk végezni" - mondta az [origo]-nak Jóri András a szociális konzultáció során gyűjtött személyes adatokról. Ez azt jelenti, hogy a hivatal nem kezelheti az adatokat. Azt is hozzátette, hogy a májusi vizsgálatok óta ugyan nem vonultak ki az adatokat kezelő KEK KH-ba, de elképzelhető, hogy meg fogják vizsgálni az adatok zárolását, és emiatt újra kimennek.

Az [origo] a határozat nyilvánossá tétele után megkereste a KEK KH-t, és többek között azt szerettük volna megtudni, hogy megtörtént-e az adatok zárolása, de a hivatal nem adott egyértelmű választ kérdésünkre. "A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a továbbiakban is a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartásával jár el. Hivatalunk augusztus 16-i közleményében tájékoztatást adott a tárgyban reagálva az adatvédelmi biztos honlapján megjelent közleményben foglaltakra" - válaszolta a szóban majd írásban feltett kérdéseinkre a kormányzati hivatal.

A KEK KH az ombudsman határozatára reagálva kedden sajtóközleményt adott, ki amely szerint megvizsgálják az abban foglaltakat, és kezdeményezik a határozat bírósági felülvizsgálatát, továbbá visszautasították "az állami nyilvántartások jogszerű kezelésével összefüggő közbizalom megingatását célzó kijelentéseket".

Két adatbázist hoznának létre

A bonyolult jogi vitában különböző adathalmazokról van szó, és ezeknek csak egy részével van problémája az ombudsmannak. A KEK KH vezetője, Vetési Iván még július elején küldött egy levelet Jórinak az ügyben, és ebből az [origo] birtokába került levélből az derül ki, hogy a központ két, egymástól különálló adatbázist hoz létre a visszaküldött kérdőívekből. A levél szerint létrehoznak a konzultáció kérdéseire adott válaszokból egy statisztikai adatállományt, amely azt tartalmazza, hogy az egyes kérdésekre adható válaszok közül melyikre hány válasz érkezett. Ez az adatbázis a levél szerint nem tartalmaz személyes adatokat. Jóri kedden kiadott határozata szerint ezt az adatbázist nem tudták megmutatni neki, mert azt "a miniszterelnök számára küldték meg", ezzel az adathalmazzal szemben ugyanakkor nem is emelt kifogást az ombudsman.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A másik létrejövő adatbázis tartalmazná a személyes adatokat. Ez lenne a KEK KH által Nemzeti Konzultációs Nyilvántartásnak nevezett adatbázis. Ennek az adatbázisnak a kialakítását tiltotta meg Jóri a határozatában, és elrendelte a benne szereplő adatok törlését is. Jóri szerint ez egy "kapcsolati adatbázis" lenne, de még nem hozták létre, ezért a személyes adatok még a kérdőíveken vannak. Az adatvédelmi biztos határozata szerint a nyilvántartást a július 18-tól augusztus 21-ig terjedő igazgatási szünet miatt nem kezdték még el feltölteni a hozzájárulók neveivel.

Az adatvédelmi biztos határozatában a Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás kialakításának megtiltása mellett elrendelte "az érintettektől visszaérkezett papíralapú kérdőíveken szereplő személyes adatok" megsemmisítését is. Ez Jóri szerint a visszaküldött kérdőívekre és az egyéb adathordozókon tárolt személyes adatokra is érvényes, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a kérdőívekről szkennelt változat is készült, amelyeken "kimaszkolták", azaz lefedték a személyes adatokat. Szerinte egy ilyen, a kérdőívek nem személyes adattartalmából képzett statisztikai adatállományt küldtek meg a miniszterelnöknek is, és ezeket a névtelenül összesített, "aggregált" adatokat nem kell kitörölni. Jóri szerint az adatok "kimaszkolását" az ő felszólításának hatására végezték el.

Nem egyértelmű kisbetűs rész

Az adatvédelmi biztos kedden közzétett határozatában elsősorban azt kifogásolta, hogy a kérdőíven szereplő hozzájáruló nyilatkozat szerinte nem felel meg a törvényi előírásoknak, ugyanis nem elég egyértelmű. Ahhoz, hogy a személyes adatokat kezelni lehessen, a válaszadónak bele kell egyeznie az adatkezelésbe. Ehhez alá kellett írnia a kérdőív alján, csillaggal megjelölt kisbetűs részként szerepelő hozzájáruló nyilatkozatot.

Ez Jóri szerint "nem egyértelmű volta miatt olyan adatkezelést is megenged, amely súlyosan sérti az érintettek jogait, az adatkezelés lényegi kérdéseiben pedig szinte korlátlan lehetőséget ad az adatkezelő számára". Szerinte a nyilatkozat ugyanis nem ad egyértelmű tájékoztatást az adatkezelésről.

"A hozzám érkezett panaszok szerint sokakban aggodalmat keltett annak lehetősége, ha nyilvántartanák azokat is, akik nem küldték vissza a kérdőíveket" - írja a biztos. Ez abban az esetben történhetne meg, ha a kiküldési adatállományt és a kérdőíveket visszaküldők személyazonosító adatait tartalmazó adatbázist összekapcsolják. A KEK KH vezetője a Jórinak küldött levelében megemlíti, hogy erre "technikai értelemben lehetőség lenne", de a KEK KH "jogellenes összekapcsolást soha nem végzett, és nem is fog végezni".

Vetési levelében a hozzájáruló nyilatkozattal kapcsolatos tájékoztatásról azt írta, hogy a törvény nem követeli a hozzájárulás megadásával egyidejű vagy azt megelőző tájékoztatást. Szerinte a hozzájáruló nyilatkozatnak csak azon elemeket kell tartalmaznia, amelyek alapján az érintett "felelősen dönthet".

Vitás kérdés, hogy a politikára kérdeznek-e rá

Az adatvédelmi biztos azt is kifogásolta, hogy a KEK KH nem érzi a konzultációs kérdőívre érvényesnek a közvélemény-kutatásokat szabályozó törvényt, amely alapján szigorúbb feltételek vonatkoznának az adatfeldolgozásra, ugyanis "politikai véleménynek minősülő személyes adatok kezelésére kerül sor". Jóri érvelésében megemlíti például, hogy a törvény előírja a teljes anonimitást, illetve tiltja az érintett véleményének és név-, illetve lakcímadatainak összekapcsolását.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A KEK KH vezetője az adatvédelmi biztosnak küldött levélben viszont azt írja, hogy szerinte "a nemzeti konzultációk során a kormány nem a polgárok politikai véleményének megismerésére törekszik". Szerinte a konzultációs sorozat lényege, hogy a kormány megtudja, hogy az emberek hogyan vélekednek a mindennapi életüket érintő kérdésekről. "Ez nem tekinthető politikai véleménynek" - írja Vetési.

A kormány által indított első nemzeti konzultáció alkalmával az akkor készülő új alkotmánnyal kapcsolatos témában tettek föl kérdéseket. Ennek az eredménye miatt került ki a gyermekek után járó szavazati jog az új alaptörvény tervezetéből. A májusban Orbán Viktor által meghirdetett szociális konzultáció kérdései között olyanok szerepelnek, mint hogy szükség van-e védett korra, segélyt vagy inkább munkalehetőséget biztosítson-e az állam, illetve mennyiben igazodjon az állami pénzből finanszírozott oktatás a gazdaság igényeihez.

Ki kezeli az adatokat?

Jóri András az [origo] azon kérdésére, hogy a vitatott adatokat milyen módon használhatná a kormány, azt mondta, hogy mivel az adatkezelő a KEK KH, ezért jogszerűen nem kerülhet ki onnan a személyes adatbázis, csak az úgynevezett aggregált változat. "Nem egyértelmű viszont, hogy valóban a KEK KH az adatkezelő" - tette hozzá Jóri. Szerinte azt kell adatkezelőnek tekinteni, aki meghatározza az adatkezelés célját, márpedig a szociális konzultáció esetében szerinte alapvetően nem a KEK KH döntött a célról.

"A KEK KH kijelölése a feladatra még az adatkezelés megkezdését, azaz a kérdőívek visszaérkezését (sőt, azok kiküldését) megelőzően megtörtént" - írja a KEK KH vezetője. Szerinte az egyébként "a KIM irányítása alatt álló" hivatal nem teheti meg, hogy a kormány valamely más szerve részére adatokat adjon át, mert a KEK KH jogilag kötött adatkezelő, és az adatátadás jogsértő lenne.

KAPCSOLÓDÓ CIKK