A parlament mentelmi bizottsága javasolja Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését a Sukoró-ügy miatt. A kormánypárti képviselők mellett igennel szavazott a Jobbik és az LMP képviselője is. Az MSZP szerint az ügyészségnek nincs bizonyítéka, csak politikai megrendelésre dolgozik.

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését javasolja az országgyűlésnek a mentelmi bizottság - jelentette be Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke a bizottság keddi zárt ülése után. A bizottság 6-2 arányban javasolta a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését, vagyis a kormánypárti képviselők mellett igennel szavazott a Jobbik és az LMP képviselője is.

Gyurcsány Ferencet hivatali visszaéléssel kívánja meggyanúsítani az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás miatt. Rubovszky szerint a testület elégségesnek találta azokat a dokumentumokat, amelyeket a vádhatóság benyújtott, ugyanakkor a zárt ülésre hivatkozva azok tartalmáról nem kívánt részleteket elárulni. Rubovszky kérdésre válaszolva azt mondta, szerdán elkészítik az előterjesztést, így a házbizottság már csütörtökön dönthet arról, hogy az első őszi ülésnapon, a jövő hét hétfőn napirendre veszi Gyurcsány mentelmi ügyét.

Szabó Gábor, a Jobbik képviselője az ülés után azt mondta, természetesen támogatta a határozati javaslatot, de szerinte felesleges volt négy hónapot várni a döntésre, mert a testület már májusban is birtokában volt minden információnak, amely szükséges a döntéshez. Szabó az [origo]-nak azt mondta, az ügyészség főleg a kaszinóberuházás ügyében zajló polgári per iratait küldte meg a bizottságnak.

Szilágyi Péter, az LMP képviselője szerint pártja azért tett feljelentést a sukorói ügyben, hogy az igazságszolgáltatás járjon el, derüljön ki, hogy valójában mi történt, de nem kívánja megelőlegezni az ítéletet. Szilágyi ezzel arra utalt, hogy a büntetőeljárás Schiffer András, az LMP mai frakcióvezetője feljelentése alapján indult.

Simon Gábor, a mentelmi bizottság szocialista alelnöke az ülés utána azt mondta, hogy ő és képviselőtársa, Göndör István nemmel szavaztak, mert úgy látják, "az ügyészségi indítványt a politika íratta". Simon szerint az iratokban sem konkrét, sem közvetett bizonyíték nincs, ami megalapozná a Gyurcsány Ferenc elleni eljárást. Az eljárás alapja továbbra is az, az Országház Nándorfehérvári termében lezajlott megbeszélés, ahol az akkori miniszterelnök a támogatásáról biztosította a kaszinót tervező befektetőket.

Gyurcsány Ferenc hétfőn a Facebookon hozta nyilvánosságra a mentelmi bizottság elnökének, Rubovszky Györgynek írt levelét, amelyben úgy fogalmazott, "nincs sok megbeszélnivalója" a bizottsággal, ezért nem vesz részt az ülésen. A mentelmi bizottság keddi ülése után a parlament akár már őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én dönthet Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról a jelenlévő képviselők kétharmados többségével.

"A minisztériumi engedély rendben lesz"

A sukorói beruházásról 2009 februárjában jelentek meg az első hírek, amelyek szerint egy nemzetközi befektetői csoport King City néven kaszinót és idegenforgalmi komplexumot építene a Velencei-tó partján, 1,5 milliárd euró értékben. Az értékes telekhez a befektetőket képviselő Joav Blum izraeli-magyar állampolgár csereszerződéssel jutott hozzá még 2008 nyarán. Ebben az ügyben már folyamatban van egy büntetőeljárás, amelyben gyanúsított Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója is.

Gyurcsány Ferenc esetleges felelősségét a beruházás több kritikusa is felvetette, de Schiffer András volt az, aki előbb egy bejelentés (2009. február 22-én), majd konkrét, a volt kormányfőt is megnevező feljelentést tett az ügyben (2009. október 6-án). Az ügyészség megerősítette, hogy Schiffer feljelentése alapján indult az a nyomozás, amely mára odáig jutott, hogy Gyurcsányt gyanúsítottként szeretnék meghallgatni hivatali visszaélés miatt.

Az ügy legfontosabb momentuma, hogy Gyurcsány és a kormányzat több vezetője 2008. május 21-én az Országházban találkozott a kaszinóberuházásra készülő befektetői csoport tagjaival. Ott egy emlékeztető szerint az hangzott el, hogy "Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket", illetve "a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték koncesszió kiírás)".

Az LMP frakcióvezetőjének feljelentésében a legfontosabb érv, hogy a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedéseként 2009. április 10-én kiemelt beruházássá nyilvánította a King City projektet. A kiemelt státusz jelentős előnyöket biztosít a beruházóknak, mert leegyszerűsíti az engedélyek kiadását. Ezt a döntést egy 2008 júniusában - tehát az országházi találkozó után - elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, amely értelmében a koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházások is kaphatnak kiemelt státuszt (a sukorói ügyről, Gyurcsány esetleges szerepéről korábbi cikkünkben olvashat részletesen).