A "bűvös búgócsiga" ellen hirdetett hajtóvadászatot Orbán

2011.09.15. 10:34

"Nem köpnek, nem vallanak" az uzsorások áldozatai, mert tartanak a sokszor százszázalékos kamatra kölcsönt adó uzsorásoktól, néha pedig kifejezetten jól jön nekik is, hogy gyorsan pénzhez tudnak jutni. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn hajtóvadászatot hirdetett az uzsorázás ellen, de nem lesz könnyű dolga a kormánynak. A jelenséget ismerők szerint a rendőrök tehetetlenségéből sokszor viccet csinálnak.

"Kevés kegyetlenebb dolgot tudunk elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, arra hoznak létre bűnszervezetet, hogy a bajban lévőket, a különösképpen védtelenebbeket, a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, és menekülésre kényszerítsék" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlament hétfői ülésnapján, amikor bejelentette a hatpontos, úgynevezett "országvédelmi tervet".

A terv egyik pontja az uzsora elleni fellépés, mert Orbán szerint ez a fajta bűnözési mód a hétköznapi élet része Magyarország egyes területein. Az uzsorásokat élősködő bűnözőknek nevezte, emiatt a "rendőri munka és a büntetőjog minden eszközét felhasználva" zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdetett ellenük. Orbán ennek érdekében azt javasolta, hogy 30 százalékban korlátozzák a hitelkamatokat, valamint a segélyezésben a készpénz kárára nagyobb súlyt kapjanak a természetbeni javak.

Pintér odafigyel a rendőrség szerint

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az [origo]-val azt közölte, hogy már Pintér Sándor belügyminiszter hivatalba lépésekor meghatározta, hogy a rendőrség a "leghatékonyabban lépjen fel" a kizsákmányolás ezen formája ellen, és emiatt a rendőrség az "elmúlt időszak adatai alapján nagy erőkkel lépett fel az uzsorabűnözőkkel szemben". Példaként erre azt hozzák fel, hogy az uzsorásokat büntető törvény 2009. március 1-jei hatálybalépése és 2010 júliusa között eltelt időszakban mintegy száz ügyben indult rendőrségi eljárás, míg 2010 júliusa és 2011. szeptember 1-je között ez 220-ra emelkedett.

Ezek a számok azonban eltörpülhetnek az uzsorakölcsönt használók valós számától. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - ahol a legtöbb eljárás indult - több településvezető is azt mondta az [origo]-nak, hogy a szociális juttatásban részesülők jelentős része uzsorakölcsönben vergődik. Szelei Pál, az ORFK gazdaságvédelmi osztályvezetője azt mondta az [origo]-nak, az uzsorás bűncselekmények a "közvélemény számára nem ismert nagyságrendben" vannak jelen Magyarországon.

Szerinte az elmúlt egy év eredményesebb rendőri fellépésének köszönhetően egyre többen mernek feljelentést tenni, de így is "nagyon nagy a látenciája" az uzsorának. "Sajátos viszony van adós és hitelező között, ahol a pénz kölcsönkérésekor ketten vannak jelen" - mondta, hozzátéve, hogy egyik fél sem érdekelt abban, hogy nyilvánosságra kerüljön a megállapodásuk.

"Szó szót követett"

"A szociális ellátásban részesülők 80 százalékának van uzsorahitele" - mondta az [origo]-nak Bortnyik Béla, a borsodi Kázsmárk polgármestere, ahol a rendőrség augusztusban vett őrizetbe egy házaspárt, amely 70-100 százalékos kamatra adott kölcsönt, és egyszer meg is verték fizetésképtelen adósukat. A polgármester szerint Kázsmárkon jellemzően 100 százalékos kamatot szoktak kérni. "Szegény emberek között fordul elő. A lakosság 60 százaléka roma, itt elsősorban ők kérik az uzsorahitelt" - mondta.

A megkérdezett borsodi településvezetők szerint - akik azt is mondták, hogy az uzsora mindkét oldalról főként cigányokat érint - jellemző kép szokott lenni, amikor segélyosztásnál megjelennek az uzsorások, és hol könnyedén, hol konfliktusok árán hajtják be a tartozásokat. Egy névtelenséget kérő sajóhídvégi önkormányzati képviselő szerint például a legutóbbi segélyosztás után "szó szót követett" az uzsorás és az adósok közötti vitában, ami miatt rendőrt is kellett hívni, de végül elcsitultak a felek. "A rendőrökkel beszélgettünk, hogy mit lehetne ez ellen kezdeni. Megpróbáltuk lefényképezgetni őket, amikor a hivataltól 50 méterre szedték el a segélyeket, de hát ez is sértette a jogszabályt" - mondta a borsodi Prügy polgármestere, Erdei Sándor.

Forrás: MTI/Vajda János
Uzsorázással gyanúsított ózdi férfi 

A megkérdezett polgármesterek szerint hiába tudnak arról, hogy kik adhatnak uzsorakölcsönt, ezt bebizonyítani szinte lehetetlen, és jellemzően csak annyit tudnak tenni, hogy a rendőröket megkérik, legyenek jelen segélyosztáskor. "Persze ugyanúgy megy tovább, csak közterületen kicsit csendesebb" - mondta Erdei Sándor, aki szerint a 2400 fős Prügyön több százan kényszerülnek uzsorahitelre. Abban egyetértettek polgármesterek, hogy a megfélemlített áldozatok rendszerint nem tesznek feljelentést, és nem tanúskodnak.

"Ha szűkösen élnek, hallgatnak róla"

"Nehéz téma. Volt olyan, hogy feljött két asszony siránkozni. A rendőr felvette a jegyzőkönyvet, de azt már nem írták alá. Ha nincs feljelentés, akkor onnantól áll a dolog. És gondolom, félelemből nincs, mert akkor legközelebb nem fog kapni, meg jár hozzá egy kis verés is" - mondta Erdei. "Nem köpnek, nem vallanak" - mondta a kázsmárki polgármester, aki szerint a feljelentések hiányában csak tettenéréssel lehetne bizonyítani, ez viszont szinte lehetetlen. Egy putnoki polgárőr azt mondta az [origo]-nak, hogy egy család több mint tíz éve élt uzsorából, szerinte mintegy 50 embernek hiteleztek, és csak amiatt buktak le, mert "belebotlottak" egy emberbe, aki feljelentette őket. A polgárőr szerint ez után hosszabb ideig figyelték őket, mígnem kommandósok csaptak le a család öt tagjára.

A sajóhídvégi forrás azt mondta, hiába került előzetesbe júliusban négy uzsorás, a feljelentéseket egyre többen vonják vissza. De szerint nemcsak a félelem miatt nem tesznek feljelentést vagy állnak el tőle, ennél jóval árnyaltabb a kép. "Ha szűkösen élnek, hallgatnak róla, akkor jól jön a segítség. De amikor betelik a pohár, akkor elmondják, hogy 'kamatos kamatra' kapják a pénzt" - mondta. "Az uzsorakölcsön olykor segít, olykor sújt - azaz adott esetben segítségként fogják fel" - magyarázta a forrás.

Többen is azt mondták, hogy sokszor azok is felelősek a helyzetért, akik az uzsorakölcsönt kérik. "Ha minden hónapban adnának egy milliót, akkor sem tudnának segíteni rajtuk, olyan felelőtlen életmódot folytatnak" - mondta a kázsmárki Bortnyik Béla, aki szerint alkoholra és játékgépezésre költik a segélyeket, amint megkapják. "Ha van pénz, akkor jut mindenre" - mondta Erdei Sándor, hozzátéve, hogy a havi 28 500 forintos foglalkoztatás-helyettesítő támogatást (fht) nagyon nehéz lehet beosztani.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Mélyszegénység, illusztráció

Az ORFK osztályvezetője, Szelei Pál szerint az általában mélyszegénységben élő áldozatok kényszerűségből választják az uzsorát. Szerinte általában tudatában is vannak az akár több száz százalékos kamatoknak is, de "több esetben a mostani hétvégét szeretnék túlélni, a vasárnapi ebédet szeretnék megfőzni", ezért kényszerhelyzetben vannak, mivel máshonnan nem kapnának kölcsönt. Általában először az áldozatok keresik fel az környéken élő uzsorásokat, hogy pénzre van szükségük. Szelei szerint egy idő után kialakul egyfajta kötöttség a két fél között, és ha újra kölcsönre van szükség, akkor ismét felkeresik az uzsorást. "Mókuskerékké válik" - mondta Szelei, aki szerint az áldozatoknak "adott élethelyzetben ez az egyetlen megoldás". "Ez ez egy bűvkör, ami forog, mint egy búgócsiga" - jegyezte meg hasonlóan az uzsorázásról a kázsmárki polgármester.

Az adóhatóságot hiányolják

Az uzsora 2009 óta számít bűncselekménynek. A jelenleg hatályos jogszabály szerint az üzletszerűen elkövetett uzsoráskodásért három évet, a bűnszövetkezetben való elkövetésért pedig öt évet is kaphatnak az uzsorakölcsönt nyújtó magánszemélyek. Az uzsorások elleni fellépés lehetőségeit kidolgozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) négy lehetőséget vázolt a hatékonyabb fellépésért. Ennek értelmében nemcsak az üzletszerű uzsorázást büntetné, hanem az egyszeri uzsorakölcsönt is. Lehetővé tenné a "korlátlan enyhítést", azaz ha egy bűnszervezetben lévő uzsorás feljelenti társait, akkor nem büntetnék meg. Emellett az ügyész is keresetet indíthatna, így próbálnák elkerülni azt, ha a megfélemlített adósok nem tesznek feljelentést. A negyedik pont a szociális kártya bevezetését javasolja.

Az [origo] által megkérdezett településvezetők azt mondták, hogy a hatékonyabb fellépéshez a rendőrségi jogkör szélesítése lehet a megoldás az uzsora visszaszorításában. "Több jogosítványt kellene adni a rendőröknek. Ők is ugyanezt mondják, sajnos meg van kötve a kezük" - mondta Erdei. "Sokszor nem tudnak úgy lépni, ahogy az adott helyzetben kellene" - mondta a sajóhídvégi képviselő. A neve elhallgatását kérő puntoki polgárőr szerint a rendőrökből sokszor viccet csinálnak tehetetlenségük miatt. Szelei Pál szerint a rendőrség úgy segítheti leginkább az uzsorások elleni fellépést, ha a terheltek ellen kényszerintézkedéseket alkalmaznak (például előzetes letartóztatásba kerülnek), mert a sértettek és a tanúk ilyenkor jobban megnyílnak, bátrabban fellépnek az uzsorások ellen.

Szintén többen kritizálták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerepét. "A NAV tudná megoldani ezt a problémát. Hogy lehet, hogy valakinek 28 500-as juttatásból három kocsija van?" - mondta Bortnyik Béla. A putnoki polgárőr szerint a vagyonosodási vizsgálatokkal könnyen ki lehetne szűrni az uzsorásokat. Azt mondta, az egyik letartóztatott putnoki uzsorásnak 14 háza volt. "Audival jár, lerí róluk, a házaikon is meglátszik. Semmit nem dolgoznak, a felesége a 28 500 forintos foglalkoztatási támogatásra jogosult" - mondta Erdei a prügyi uzsorásokról. Szerinte az uzsorások a mindennapokban ugyanúgy "közöttük élnek", mint a település bármely más tagja. "Adós és hitelező együtt vannak, mintha semmi nem lenne. Olyankor nem derül ki, hogy ki adja vagy ki kapja" - mondta a viszonyukról. Az egyik, uzsorás-bűncselekényeket ismerő forrás szerint azonban a vagyonosodási vizsgálat általában nem jelent megoldást, mert az uzsorásoknál sok esetben nem a saját nevükön szerepelnek a javaik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK