Az Európai Bizottság a magyar jegybanktörvénynél előrelépést tapasztalt, két ügyben azonban nem sikerült orvosolni a bizottság jogi aggályait" - közölte az Európai Bizottság szerdán. Ezért Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes testületi alelnök javaslatára úgy döntöttek, hogy két kötelezettségszegési ügyben, az adatvédelmi hatóság függetlensége, valamint a bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjazása miatt az Európai Bíróságához fordulnak Magyarországgal szemben.
Az Európai Bizottság azt kéri a bíróságtól, hogy gyorsított eljárásban vizsgálja a jogszabályokat. A magyar hatóságoktól pedig azt, hogy a bírók új törvény szerinti nyugdíjazását a gyorsított ítélethozatalig függessze fel.
Orbán Viktor a héten már utalt arra, hogy kerülhetnek Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé. A kormányfő szerint továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban. Ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. "A kötelezettségszegési eljárás mint intézmény egyébként része az unió normális működési rendjének" - mondta Orbán Viktor.
Olivier Bailly bizottsági szóvivő szerdán arról beszélt, hogy bár tapasztaltak előrelépéseket az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban, de továbbra is úgy vélik, hogy a nemzeti hatóság létrehozása, illetve az intézmény elnökének elbocsátása továbbra is uniós jogba ütközik. A bizottság szerint megszüntették egy olyan biztos megbízatását, akinek mandátuma csak 2014-ben járt volna le. Megítélésük szerint a személyi függetlenség magában foglalja a hivatalból történő elmozdítással szembeni védelmet is.
A bírói nyugdíjkorhatárt illetően az Európai Bizottság szerdai közleménye felhívta a figyelmet arra, hogy miután hetvenről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés csak idén 236 bíró szolgálati viszonyának megszüntetését eredményezné. "Ezáltal mindössze egy év alatt az összes bíró csaknem tíz százalékának megszűnne a szolgálati viszonya" - emelték ki.
A bizottság szerdán közölte azt is, hogy továbbra is aggályai vannak általában a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Kiemeltek két pontot: az Országos Bírósági Hivatal elnökének a konkrét ügyben eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó jogkörét, valamint a bírák - saját hozzájárulásuk nélküli - kirendelésének lehetőségét. Tájékoztatásuk szerint ezekben az ügyekben figyelemmel kísérik majd a jelenleg zajló egyeztetéseket a magyar hatóságok, valamint az Európa Tanács és a Velencei Bizottság között.
"A bizottság fenntartja magának a jogot, hogy ebben az ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítson, amennyiben nem lenne meggyőződve arról, hogy Magyarországon a független bíróságok az uniós jog előírásainak megfelelően, hatékonyan fogják alkalmazni az uniós jogot" - áll a szerdai brüsszeli közleményben.