Beszélje meg a főnökével, mikor szeretne gyereket!

Új baby boom, népesedési stratégia, NGM, kismama
Vágólapra másolva!
Teljes fizetésért napi négy órában dolgozó anyákat, főnökükkel babatervezésről társalgó nőket, egyetemi bölcsődéket, kedvezményes lakást és kocsit, a családi pótlékukat felajánló gazdagokat álmodott a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az Új baby boom című stratégia szerint ilyen lépésekkel lehetne ösztönözni a magyarokat arra, hogy házasodjanak, és csináljanak sok-sok gyereket. Arról azonban nem szól a program, hogy mindezt miből finanszíroznák.
Vágólapra másolva!

A gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek, minden gyerekkel leendő adófizető születik - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán megjelent vitaanyagában. Az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című stratégia arra tesz javaslatokat, hogyan lehetne növelni a gyermekvállalási kedvet Magyarországon. A nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos, Szalai Piroska irányítása alatt működő Családbarát Magyarországért Munkacsoport szerint ugyan a tavaly bevezetett egykulcsos adórendszer hatására mintegy 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyermeket nevelnek, még így is kicsi a házasodási és gyermekvállalási kedv itthon.

Az Új baby boom összefoglalója szerint Magyarországon nem az a baj, hogy az emberek nem akarnak gyereket, hanem az, hogy a tervezett gyerekek nem születnek meg: a fiatalok átlagosan 2,4 gyereket szeretnének, de a termékenységi ráta csak 1,3 - az egyik legalacsonyabb egész Európában.

A rossz mutatók mögött több okot is látnak a tanulmány készítői, ezek közül is első helyre sorolták a gyerekvállalás pénzügyi nehézségeit: a nők kieső jövedelme és a több eltartott miatt bizonytalanná válik a családok megélhetése, ha gyereket vállalnak. Ezt a minisztériumi javaslat szerint családbarát adózással lehet orvosolni. Nehezíti a gyerekvállalást, hogy a gyerekek mellett nehéz munkát vállalnia mindkét szülőnek - ezen családbarát munkahelyekkel lehetne segíteni. Kevés a bölcsőde, és a lakhatási, a közlekedési és az oktatási feltételek sem ideálisak - sorolja a nehézségeket a dokumentum. Ezenkívül elbizonytalaníthatja a leendő szülőket, hogy - a dokumentum szerint - a társadalom is negatívan ítéli meg a gyerekvállalást. Ezen a médián és az oktatáson keresztül lehetne javítani - írják.

Kismamamenedzsment

A 123 oldalas dokumentum nagy része a helyzet és az eddig történt intézkedések összefoglalója színes karikákkal tarkítva, de a vitaanyag néhány konkrét javaslatot is megfogalmaz. A házasság és a gyermekvállalás egészségmegőrző szerepét legalább annyira kell hangsúlyozni, mint a dohányzás megelőzését - olvasható a vitaanyagban. A minisztérium elképzelései szerint ahhoz, hogy a nők bátrabban vállaljanak gyereket, többek között a vállalatokat kell ösztönözni: segítsenek az alkalmazottaknak megtalálni a munka és a magánélet összhangját. Ehhez kapcsolódóan komplex kismamamenedzsment-program bevezetését javasolják, vagyis azt, hogy a nő beszéljen a főnökével arról, hogy mikorra tervez gyereket.

A vitaanyag szerint a gyerekes szülők hátrányos helyzetben vannak gyermektelen kortársaikhoz képest a munkaerőpiacon, erre az lehet a megoldás, ha két azonos képzettségű-képességű jelentkező esetén a gyermekest választja a munkaadó.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A stratégia szerint olyan adó- és tb-támogatásokkal lehet erre rávenni a munkáltatókat, mint a Start-részmunkaidő kártya, amely átmeneti járulékkedvezménnyel kompenzálná a munkáltatót például a gyesről visszatérő kismamák járulékának csökkentésével vagy a részmunkaidő után fizetendő járulék normalizálásával.

Azt is javasolja a munkacsoport, hogy a munkába visszatérő anya ne veszítse el a gyest, mint most, hanem arányosan járjon neki a juttatás. Például, ha négyórás munkát vállal, akkor 50 százalékos gyesre legyen jogosult. Ebben a program szerint az állami intézmények, önkormányzatok, igazságügyi intézmények tudnának példát mutatni.

Dolgozzon kevesebbet, teljes fizetésért

A javaslat szerint a szülési szabadságról visszatérő anya munkaidő-kedvezményre válthatná a gyes alatt feltorlódott szabadságát. Ez azt jelentené, hogy ha például hat hónapnyi szabadsága maradt, akkor egy éven át napi négy órában dolgozna, de teljes fizetést kapna (mivel már a gyerek 3 éves koráig jár a gyes, ha az anyuka két gyereket szül egymás után, összejöhet a félévnyi szabadsága). A javaslat szerint ez nem azonos a részmunkaidős foglalkoztatással, ezért ennek a jogszabályi hátterét is meg kellene teremteni.

A program kötelezővé tenné, hogy az apa is szabadságra menjen, amikor gyereke születik. A vitaanyag szerint az is fontos, hogy a várandós anyák a gyermekgondozás ideje alatt is kapcsolatban maradhassanak a munkahelyükkel, szakmailag fejlődhessenek, érezzék a munkahelyi kollégák, különösen a főnökök társas támogatását.

Fotó: Mudra László [origo]

A stratégia kiemelten támogatja a kisgyerekes szülők otthoni munkáját, ehhez a Családbarát Magyarországért Munkacsoport olyan szoftvert képzel el, amellyel az otthonról dolgozó szülők jelezni tudják, hogy mikor érhetők el, és mikor foglalkoznak otthoni tevékenységekkel. Adókedvezménnyel, az uniós támogatásokkal ösztönöznék a munkáltatókat munkahelyi családi napközik, bölcsődék létrehozására. Ezek a javaslat szerint a munkaidővel azonos időben tartanának nyitva, és akár munka nélküli pedagógusok is dolgozhatnának ott.

Lakás, kocsi, ovi az egyetemen

A program bérlakás-támogatással, lakás- és autóvásárlási szocpollal segítene a gyermekes fiatal pároknak, valamint vidéki, használaton kívüli önkormányzati telkekhez, házakhoz is kedvezményes feltételekkel juthatnának hozzá.

A minisztérium javasolja, hogy a kiemelten magas fizetésű családoknak legyen módjuk arra, hogy a családi pótlékukat felajánlják a többi gyermekes család támogatására.

Fotó: Mudra László [origo]

Matolcsyék az első gyermek születésekor 150 ezer, ikerszülés esetén 250 ezer forintot adnának a közepes jövedelmű, még gyermektelen családoknak. Gyesre mehetnének az egyetemista, doktoranduszhallgatók is, a minimálbér másfélszeresének az összegében kaphatnának gyedet. Az egyetemek és főiskolák alapfeladata lenne a bölcsődék, óvodák fenntartása, de ehhez állami támogatást is kapnának. A kisgyerekes hallgatóknak rugalmas vizsgarendet kellene biztosítani, több vizsgaalkalom állna rendelkezésükre, és nem a kredites átlag lenne az ösztöndíjuk alapja.

Az Új baby boom stratégia arra nem tér ki, hogy mindezt miből finanszírozná az állam.

Az Orbán-kormány kiemelt feladatának tekinti a népességfogyás megállítását, ezt az elmúlt két évben több nyilatkozatban is hangsúlyozták. A tavalyi EU-elnökség ideje alatt Orbán Viktor informális tanácskozásra hívta az Európai Unió országainak népesség- és családügyi minisztereit is, hogy működő ötleteket kérjen tőlük a népességfogyás megállítására. Orbán Viktor már az előző kormányzása idején is felállított és évekig személyesen vezetett egy népesedési kormánybizottságot, amely jelentésében már akkor is azt állapította meg, hogy a népességcsökkentés megállításában kulcskérdés, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a karrierjük és a gyerekvállalás között. A bizottság már akkor megállapította, hogy ezt a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka elterjesztésével, illetve több bölcsődével lehetne elérni.