Pontytenyésztést tanítanának Kínában magyar szakemberek, magyar fajtákat telepítenének Indiában, a két ázsiai ország haltenyésztési gondjainak orvoslása mellett pedig a tengeri halak megmentésében is segíthetne a magyar ponty - a Vidékfejlesztési Minisztérium elmúlt hónapokban kiadott közleményeiből úgy tűnik, a kormánynak komoly tervei vannak a ponttyal.
Az ötlet mögött az [origo] által megkérdezett, haltenyésztésben jártas szakértők szerint nagyon is valós okok állnak: az Izraelből kiindult és mára Európa nagy részét és a fél ázsiai kontinenst végigfertőző koi herpeszvírus (KHV) pusztítja a külföldi, így az indiai pontyokat, a magyar halak viszont túlélték a fertőzést. A kínaiak pedig - bár a szakértők szerint minden létező tenyésztési módszert jól ismernek - szívesen átvennék azt a magyar eljárást, amely hektáronként akár 5-7 tonnás halhozamot is produkál.
Mi az a KHV? A koi herpeszvírus csak a pontyot támadja meg, és a viszonylag jó ellenálló képességű vírusok közé tartozik - mondta az [origo]-nak egy halbetegségekben jártas állatorvos. A doktor szerint a betegséget valószínűleg a díszhalimporttal hozták Magyarországra, tünetei nem jellegzetesek, az általános szemlélő nem is tudja megmondani, hogy fertőzött-e a vírussal a ponty. "A pontytenyésztő sem veszi észre feltétlenül. Többek között az is az egyik gond, hogy a haltenyésztéssel foglalkozók azt gondolják, hogy képesek halbetegségeket diagnosztizálni" - tette hozzá az állatorvos. |
Tudunk újat mondani
Magyarországon a pontytermelés többnyire halastavakban történik, viszonylag alacsony termelési intenzitással - mondta Gál Dénes, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) munkatársa az [origo]-nak. Gál nem vett részt a Kína és Magyarország közötti hivatalos egyeztetésen, de úgy gondolja, annak ellenére, hogy a magyar pontytenyésztési eljárásokat nagyon jól ismerik és alkalmazzák is Kínában, létezik egy olyan, nemrégiben kifejlesztett magyar eljárás, amely érdekelheti az ázsiai ország mezőgazdasági vezetőit.
A kombinált intenzív-extenzív technológia nevű eljárás lényege, hogy nagy kiterjedésű tradicionális halastavakból kisebb egységeket alakítanak ki, például vízi ketrecek létrehozásával, amelyekben intenzíven tenyésztenek vadhalakat. Az intézet szakmai segítséget nyújtott a tárgyalások előtt Czerván György vidékfejlesztési államtitkárnak, azonban a HAKI egyik munkatársa szerint szakmai szintre még nem értek el tárgyalások, így konkrét intézkedésekről sem tud.
Örök rejtély
"A kínaiaknak tanítsuk a technológiát"? - reagált az [origo] kérdésére egy neve elhallgatását kérő, haltenyésztésben jártas szakértő. A férfi szerint elképzelhető, hogy azért akarnak magyar pontyfajtákat meghonosítani Indiában, mert a környező országokban is számos gondot okozó, a pontyállományt pusztító KHV Indiában is felütötte fejét. A magyar pontyok eddig ellenállónak bizonyultak a betegséggel szemben, hiszen Lengyelországban és Csehországban is pusztítja a halállományt. "Örök rejtély, mi hogyan úszhattuk meg" - mondta a szakértő, aki nagyon furcsállta, hogy épp ennek a két országnak akar tanácsokat adni a magyar agrártárca. "Ha Afrikáról lenne szó, akkor azt mondanám: rendben, tanítsuk meg őket a haltenyésztésre, de épp Kínát, a világ legnagyobb pontytermelőjét?" - értetlenkedik a haltenyésztő.
Szerinte Magyarországon középkoriak a pontytenyésztési viszonyok, mert "úgy tenyésztik a halat, mint a marhát". A mostanában egyre népszerűbb intenzív tartással (amelynek egyik fő jellemzője, hogy táppal is etetik a halakat), azonban elérhető a hektáronként 5-7 tonnás halhozam. "Valószínűnek tartom, hogy ez utóbbi módszerre lehetnek kíváncsiak a kínaiak, hiszen a hagyományos technológiát jól ismerik és alkalmazzák is" - tette hozzá.
A magyaroknak túl szálkás
A ponty rendkívül népszerű étel Indiában - legalábbis a fővárosi indiai éttermekben dolgozó szakácsok egybehangzóan ezt állították az [origo] kérdésére. A budapesti Shalimar indiai étterem indiai tulajdonosa azt mondta: a tengeri vidékeken kevésbé, de például Nyugat-Bengálban rendkívül közkedvelt az édesvízi hal. "Lisztbe forgatják, és kisütik, de szaftos, currys formában is gyakran készítik" - mondta Amarszin Ha.
Hasonló véleményen volt egy másik, VII. kerületi indiai étterem indiai szakácsa is, aki szerint inkább télen eszik a pontyot, mert a "melegben nem olyan finom". Az indiai férfi azt mondta: csicseriborsólisztbe forgatva kisütik, vagy felkockázva nyársra húzzák és kemencében sütik a pontyot. Amarszin Ha arra a kérdésre, hogy ha ennyire népszerű étel Indiában a ponty, miért nem szerepeltetik a magyarországi indiai éttermek étlapján, azt felelte: a magyar vendégek nem szeretik, ha egy hal túl szálkás vagy egy hús túl csontos.
A magyar pontynak stabil az immunrendszere
"A magyar haltenyésztés egyik nagy sikere volt a temperált vizű halszaporító állomás hetvenes évekbeli megépítése"- mondta az [origo]-nak Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Rt. vezérigazgatója. Az állomás megépítése után szinte minden fejlődő országból hozzánk jöttek tanulni és továbbképzéseken részt venni. A százhalombattai telepen halat szaporítottak, ivadékot neveltek, hazai és nemzetközi oktatást tartottak, technológiát fejlesztettek. A magyarországi pontytenyésztés Lévai szerint jelenleg is a világ élvonalába tartozik, ezért semmi meglepő nincs abban, hogy tőlünk visznek pontyivadékot a világ minden országába.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon mit tudunk mi jobban a pontytenyésztésről, mint a kínaiak, Láng azt felelte: "jobb fajtáink vannak, biztonságosabb szaporítási technikánk, és megbízhatóbb állategészségügyünk". A vezérigazgató is megemlítette a KHV-betegséget mint az indiai import lehetséges magyarázatát: "a mi pontyfajtáink megúszták a betegséget, mert a magyar pontyoknak stabil az immunrendszere".
Mit csinált eddig a kormány?
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Prabeer Kumar Basu, az Indiai Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára idén februárban írta alá az akvakultúra, a pontygenetika és az édesvízi haltenyésztési programokról szóló megállapodást. A tárca akkori közleménye szerint a magyarországi génbankok és tenyésztési ismeretek felhasználásával a magyar pontyfajták indiai tenyésztése "kiváló eredményeket hozhat". Indiai részről az Édesvízi Akvakultúra Központ (Central Institute of Freshwater Aquaculture - CIFA) gondoskodott a tárgyalásokban foglaltak megvalósulásáról. Az [origo] emailben kereste az intézetet, arra voltunk kíváncsiak, hogyan haladnak a megállapodásban foglaltak, miben jobbak a magyar pontyok az indiaiaknál, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz. Szerettük volna megkérdezni a Czerván Györggyel tárgyaló indiai államtitkárt is, de Prabeer Kumar Basu május 31-én nyugdíjba vonult.
A magyar államtitkár májusban Csu Pao-csenggel, a Kínai Mezőgazdasági Minisztérium miniszterhelyettesével is tárgyalt. A Magyar-Kínai Mezőgazdasági Munkacsoport 4. ülésén többek között az is szóba került, hogy a kínaiakat a magyar traktorokon kívül a magyar haltenyésztés is érdekli. "Kína a magyarországi tenyésztési ismeretek felhasználásával is bővítené a kínai-magyar együttműködést, elsősorban a fenntartható pontytenyésztési technológiákat venné át Magyarországtól" - írták a találkozó utáni hivatalos közleményben. A magyar kormány szerint nagyhatalom vagyunk az édesvízi akvakultúrában, ezért Kína az állattenyésztés és a szakemberképzés területén is számíthat a magyarok közreműködésére.
A kormány szerint hazai ponty Indián és Kínán kívül a tengeri halak megmentésében is fontos szerepet játszhatna. Bardócz Tamás, a vidékfejlesztési tárca halgazdálkodási osztályának vezetője egy júliusi Greenpeace-konferencián úgy fogalmazott: az édesvízi halgazdálkodás fejlesztése jelentősen segíthet az iparszerű halászat visszaszorításában, az óceánok élővilágának megmentésében. A célok előmozdítása érdekében a magyar kormány támogatja a Közös Halászati Politika határozott reformjáról szóló európai bizottsági javaslatot.
Megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot is: többek között azt kérdeztük, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni a két ázsiai országgal kötött megállapodások területén, pontosan hogyan kívánják megmenteni az óceánok élővilágát a magyar pontyok segítségével, valamint, hogy korábban is mutatkozott-e már India és Kína részéről érdeklődés a magyar halak iránt. A tárca sajtóosztálya válaszában azt írta: Kínában és Indiában a haltermelés fejlődése mára olyan ütemű lett, hogy ahhoz jelentős külföldi technológiai és know-how segítséget igényelnek. A minisztérium az elmúlt másfél évben Algériával, Oroszországgal és Brazíliával is tárgyalásokat folytatott az akvakultúra területén.