Honnan bújtak elő Orbán kekec, nyomulós magyarjai?

Orbán Viktor úgy érzi, megnehezíti a dolgát, hogy tízmillió szabadságharcos országát kell irányítania. A kormányfő valószínűleg egy holland kutatótól merített, akinek mérései alapján a magyarok az egyént előtérbe helyező, a végletekig férfias világot építettek maguknak. Csökönyösek, utálják a változást és a bizonytalanságot. De sok szempontból nincsenek is olyan messze Nyugat-Európától, mint ahogy azt Orbán gondolja.

"Valószínűleg a magyar nemzetet lehet a legnehezebben kormányozni" - mondta a Weekly Standardnek adott interjúban Orbán Viktor kormányfő. "Tízmillió szabadságharcos. Ennek vannak előnyei, de a kormányzást megnehezíti" - magyarázta.

Mivel az írásból nem derül ki, pontosan mire gondolt, amikor szabadságharcosként jellemezte a magyarokat, és miért gondolja, hogy nehéz kormányozni őket, az [origo] rákérdezett a sajtóosztályán. Havasi Bertalan sajtófőnök szerint Orbán arra utalt, hogy Európában - Angliát leszámítva - a magyarok a leginkább individualista emberek. A magyarok minden történést, beleértve a kormányzati intézkedéseket is, abból a szempontból értékelnek, hogy annak hatása "korlátozza-e a megszokott viselkedésüket, vagy nem", csak ezután kezdenek el azon gondolkodni, hogy a változás hasznos vagy káros-e a számukra. Ezért: "A miniszterelnök álláspontja szerint nemzeti politikát is csak individualista alapból kiindulva lehet folytatni Magyarországon. Minden, a közösség számára fontos ügyhöz először meg kell nyerni a magyarokat, különben a végrehajtás során a legjobb szándék is ellenállásba ütközhet [...] A többi a magyar történelemkönyvekben olvasható."

Orbán és a szabadságharcos huszárok egy március 15-i ünnepségen

Havasi szerint Orbán "nemzetközi értékvizsgálatok" alapján vonta le ezt a következtetést a magyarok individualizmusáról. Orbán korábban is többször beszélt arról, hogy a magyarok "sajátos észjárásának" nehéz megfelelni, de soha nem részletezte, hogy pontosan mire gondol. Az [origo]-nak küldött magyarázatból azonban kiderül, hogy a miniszterelnököt valószínűleg egy holland kutató teóriája ihlette meg.

Geert Hofstede megkísérelte mérhetővé tenni a nemzetek közötti kulturális különbségeket. Többek között a hatalomhoz való viszonyt, az individualizmust, a bizonytalanság tűrését értékelte. Hofstede ezen az elvont tudományokhoz tartozó területen indexeket dolgozott ki, és egytől százhúszig tartó skálákat hozott létre. A kutató munkásságát nem ismeri el a szociálpszichológia vagy a kulturális antropológia, de a nemzetközi üzleti életben tanítják és alkalmazzák, hogy zökkenőmentesebbé tegyék a más-más kultúrából érkező üzletfelek kapcsolatát. A kutató maga is elismeri, hogy a faktorai elméleti konstrukciók csupán, de szerinte a hasznuk az, hogy alkalmazhatók a gyakorlatban.

Az első felméréseket Hofstede a hetvenes években végezte az IBM multicég dolgozóinak körében több tucat országban, mára ezt kiterjesztette további kutatásokkal. 2010-ben jelent meg a Kultúrák és szervezetek című könyvének legfrissebb kiadása, ebben már 76 ország szerepel. Magyarország a többi állammal összehasonlítva több területen is extrém értékeket produkált.

Az egyén mind felett

Az egyik terület, amelyen Magyarország kiemelkedik az átlagból, az individualizmus. Hofstede szerint ugyanis nagyon sokat elmond egy kultúráról, hogy a társadalom mennyire kollektivista vagy individualista. Vagyis, az egyének mennyire határozzák meg magukat egyénként, és mennyire egy közösség tagjaiként. Míg utóbbiban a kapcsolati háló sokszor a nagycsaláddal azonos, az individualista társadalmakban az egyén csak magáért és a legközelebbi családtagjaiért érez felelősséget.

Ezen a téren Magyarország Hollandiával holtversenyben a negyedik helyen végzett 80 ponttal a 120-ból. A skálát az egyén felemelkedésének lehetőségében, az amerikai álomban mélyen hívő USA társadalma vezeti 91 ponttal, a második Ausztrália (90 pont), a harmadik az Egyesült Királyság. Vagyis Magyarország közvetlenül az angolszász országok után következik a sorban, egész Európát és a világ többi részét is maga mögé utasítva. Például Németországot (67), Franciaországot (71), Ausztriát (55) vagy az összes vizsgált ország közül a leginkább közösségben élő Guatemalát (6).

Férfias szabályok

Hofstede egy olyan dimenziót is meghatározott, amelynek a két végpontját maszkulinnak és femininnek nevezte el. A leginkább férfias társadalmakban az elmélete szerint a verseny, a siker, a győzelem a legfontosabb érték, a mindig többre törekvés. A nőiesebb társadalmakban az életminőség a fontos, vagyis a meglévő dolgok élvezete, az anyagi javak helyett az emberi kapcsolatok minősége, nem pedig a versenyszellem.

Ezen a skálán a leginkább feminin társadalmaknak a skandináv országok bizonyultak. Svédország értéke 5, Norvégiáé 8. A legférfiasabb társadalom a 120-as skálán 95 pontot elért Japán, a második helyen viszont a 88 pontot elért magyarok állnak. A harmadik helyezett Ausztria 79 ponttal. A maszkulin országokban az emberek azért élnek, hogy dolgozzanak, a vezetőknek határozottan kell döntéseket hozniuk, fontos a verseny, a konfliktusok végére harccal tesznek pontot - sorolja honlapján Hofstede a jellemzőket.

Orbán júliusban "félázsiai népségnek" nevezte a magyarokat, akik "akkor tudnak összefogni, ha erő van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható." Ugyanakkor meg is magyarázta, hogy miért van szükség erőre: "Ha nincs erő, mindenki szanaszét megy. Mindenki okos, mindenki jobban tudja, mindenkinek van egy jobb ötlete, és mindenki személyes büszkeséget csinál abból, hogy véletlenül se az összefogás mentén haladjon, hanem valahogy külön. Ilyenek vagyunk."

Nem sokat ér a hatalmi szó

Amikor Orbán - a sajtófőnöke tolmácsolásában - arra a következtetésre jut, hogy "a közösség számára fontos ügyhöz először meg kell nyerni a magyarokat", akkor nagy valószínűséggel a Hofstede alkotta power distance indexre (PDI) gondol, amely leegyszerűsítve azt írja le, hogy mennyire tekintélytisztelő egy társadalom. A hatalom egyenlőtlenül van elosztva mindenütt, de nem mindegy, hogy az emberek ezt mennyire fogadják el, állítja a kutató. A magas PDI-t produkáló társadalmakban az emberek könnyebben megbarátkoznak az autokráciával. Ha valaki rangban felettük áll - akkor követik az utasításait, és nem kérdőjelezik meg a rátermettségét, a hierarchiát fontosnak tartják. Szemben az alacsony PDI-jű országokkal, ahol az egyenlőségben, a demokratikus döntéshozatalban és a vitákban hisznek, a kritika elfogadott, és a döntésekben való részvétel fontos érték.

Ezen a skálán Magyarország 46 pontot ért el, ami azt jelenti, hogy a magyarok nehezen bírják, ha felülről kapott utasításokat kell végrehajtaniuk. A legkevésbé tekintélytisztelő alsó harmadba kerültek a magyarok, olyan államok közelébe, mint az USA (40), Hollandia (38), Anglia (35), Németország (35). A legmagasabb pontszámokat ezen a skálán a dél-amerikai, a távol-keleti államok és az iszlám világ országai érték el. Magyarország társadalma ebben tehát a nyugati demokráciákhoz áll közel a skálán.

A bizonytalanság irtózatos

Az uncertainity avoidance index arról szól, hogy az életben adódó bizonytalansággal mennyire tud együtt élni egy társadalom. Vannak társadalmak, ahol az emberek elfogadják, hogy körülöttük változik a világ, toleránsabban fogadják a változást, és nem szeretik, ha túl részletesen szabályozzák az életüket. A másik véglet az olyan társadalom, ahol az emberek feszültek lesznek a bizonytalanságtól, ezért megpróbálják minimalizálni a változást.

Magyarország erre magas értéket, 82 pontot kapott, ami - a Hofstede honlapján olvasható magyarázat szerint - azt jelenti, hogy a magyarok megpróbálják mindenáron elkerülni a bizonytalanságot, próbálnak ragaszkodni a már ismert körülményekhez, a meglévő szabályokhoz. Nehezen tolerálják az eltérő magatartást, a biztonság elérése motiválja őket, a fejlesztéseket pedig nem mindig fogadják örömmel. "A legjobb szándék is ellenállásba ütközhet", gondolja ennek megfelelően - a sajtófőnöke magyarázata szerint - a miniszterelnök.

A mutató alapján egyébként a görögök irtóznak a leginkább a bizonytalanságtól, ők 112 pontot kaptak a 120-ból. A második helyen a görögök mellett szintén gazdasági krízistől fenyegetett portugálok állnak 104 ponttal. Leginkább az ázsiai államokban törődnek bele bármibe, amit a sors hoz: extrém alacsony értéket kapott például Szingapúr (8) vagy Hongkong (26), Kína és India pedig 40-40 pontot szerzett. Az amerikaiak (46 pont) és az angolok (35 pont) is jól viselik a változások okozta stresszt.

Van még egy faktor, amit hosszú távú orientációnak neveztek el. Ez azt mutatja, hogy egy társadalom mennyire fordul a jövő felé, vagy éppen mennyire gondolkodik rövid távon, a jelent és a múltat alapul véve. Ezen a skálán nagyjából közepes értéket, 50-et ért el Magyarország, ami azt jelenti, hogy a magyarok egy kicsit inkább hosszú, mint rövid távra terveznek.