Van, aki szerint nem fontos a parlamenti felszólalás, van, aki inkább a lobbira esküszik, de akad olyan képviselő is, aki őszre tervezi a nagy durranást. Arról kérdeztük a szótlan képviselőket, hogy a tavaszi ülésszakban miért nem szólaltak fel a parlamentben, és megkerestük azokat is, akik két éve némán ülnek az Országgyűlésben.

A múlt héten véget ért a parlament rendkívüli ülésekkel megtoldott tavaszi ülésszaka, a költségvetés fő számainak elfogadása után a képviselőknek szeptember közepéig nem kell bemenniük a parlamentbe. Az MTI összesítése szerint az elmúlt hónapokban Schiffer András volt a legszorgalmasabb képviselő, 192 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, és összesen csaknem 14 órát beszélt. Nem sokkal maradt le tőle a közel 12 órát beszélő Gaudi-Nagy Tamás sem. A kormány tagjai közül Halász János, Fónagy János és Kontrát Károly államtitkárok szerepeltek a legtöbbet, Orbán Viktor 43. a listán. Tucatjával vannak azonban olyan képviselők is, akik egyáltalán nem érezték szükségét, hogy megszólaljanak, és öt olyan képviselő is akad, aki több mint két éve, a parlament megalakulása óta némán ül az Országgyűlésben.

2010 tavasza óta egyszer sem szólalt fel az Országgyűlésben Bíró Márk, Kovács Ferenc, a nemzeti összetartozás bizottság alelnöke, Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, Molnár Ágnes, a fejlesztési tárca volt államtitkára és Meggyes Tamás volt esztergomi polgármester - ők mindannyian a népes kormánypárti frakciók tagjai.

Többször próbáltuk elérni Bíró Márk fideszes képviselőt, hogy megkérdezzük, miért nem szerepelt a parlamenti üléseken, de egyszer sem vette fel a mobiltelefonját, és a neki küldött üzenetekre sem reagált. Bár a parlamentben nem vetette észre magát, Bíró tavasszal a szabálysértési törvény ellen lázongó fideszesek élére állt, és munkacsoportjával a törvény visszavonását kérte a Belügyminisztériumtól. Bíró a parlament honvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi bizottságának a tagja, és Nógrád megyéből jutott be a parlamentbe.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Bíró Márk, aki a lázongó fideszesek élére állt

Nem válaszolt a megkeresésünkre Kovács Ferenc nyíregyházi polgármester sem, aki az összesítés szerint két éve szintén nem szólalt fel a parlamentben. Szerdán többször kerestük, de a polgármesteri hivatalban azt mondták, hogy folyamatosan tárgyal, a beszélgetésből az derült ki, hogy egymásnak adják a kilincset a vendégei.

Kovács, aki a parlament nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, saját honlapján és a Facebook-oldalán is egy Kossuth-idézettel mutatkozik be. "Soha le nem mondani, Soha el nem csüggedni, Ha kell mindig újra kezdeni!" - olvasható mindkét helyen. Önéletrajza szerint Kovács jogászként végzett az ELTE-n, majd Nyíregyházán dolgozott jogászként, mellette gazdálkodott és tanult.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Kovács Ferenc nyíregyházi polgármester

Bár a nagypolitikában eddig nem volt túl ismert, életrajza szerint Kovács már az előző Orbán-kormány alatt is közel állt a miniszterelnökhöz: 2002-ig Orbán Viktor személyes megbízottjaként a magyar-ukrán határ menti térség fejlesztési koncepciójának kidolgozását végezte. A nyíregyházi polgármester a Facebookon több képet is megosztott Orbán Viktor két évvel ezelőtti nyíregyházi látogatásáról, fotózkodott Schmitt Pál volt köztársasági elnökkel, de Gyurcsány Ferencről is feltöltött egy olyan képet, amelyen a volt miniszterelnök bohócsapkában és parókában látható.

Kerestük Kubatov Gábort, a Fidesz frakcióigazgatóját is, de a sajtósa szerdán azt közölte, hogy egészen estig tárgyal, ezért nem elérhető. Kubatov, aki az FTC elnöke is, a Facebookon aktív, legutóbb két napja a klub szurkolói gyűlését hirdette meg így. Kubatov Gábor egyébként az előző ciklusban is, 2006 és 2010 között is mindössze egyszer érezte úgy, hogy meg kell szólalnia: 2007. április 3-án, A demokratikus intézmények védelmében címmel jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Ötperces beszédében felemlegette az őszödi beszédet, Szász Károly PSZÁF-elnök 2003-as megverését és Mellár Tamás korábbi KSH-elnök leváltását is.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Kubatov Gábor Hende Csabával a parlamentben

Hiába kerestük telefonon és e-mailben is, nem értük el Meggyes Tamás volt esztergomi polgármestert sem. Meggyes két év alatt mindössze két szót szólt a parlamentben: saját mentelmi ügyének tárgyalásakor nemmel válaszolt arra az elnöki kérdésre, hogy kíván-e felszólalni, egy esetben pedig szavazógépének meghibásodása miatt szóban adta le igenlő szavazatát. Meggyes az esztergomi jegyzőkönyvek szerint rendszertelenül vesz részt a helyi üléseken is: a város honlapján található dokumentumok szerint utoljára május 31-én vett részt a testület ülésén. Akkor közös aláírásgyűjtést javasolt, amellyel a kormánytól kérné a város 1,1 milliárd forintos hiányának megoldását.

Forrás: MTI/Beliczay László
Meggyes Tamás figyel a parlamentben

Molnár Ágnes a képviselői posztja mellett fejlesztési államtitkár is, mégsem talált okot arra, hogy felszólaljon. "Molnár Ágnes eddig sem államtitkári, sem képviselői minőségben nem látta indokoltnak, hogy felszólaljon a parlamentben, de nem zárkózik el a felszólalás lehetőségétől" - a Miniszterelnökség sajtóosztályától csak ennyi válasz érkezett a kérdésünkre. Molnárnak a pártban is fontos tisztsége van, ő a Fidesz észak-magyarországi regionális igazgatója.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Lehet, hogy egyszer Molnár Ágnes is felszólal

Rajtuk kívül 34 olyan képviselő van, aki a februári nyitónap óta eltelt 54 ülésnapon nem szólalt fel. Februártól júliusig nem kért szót a jobbikos Szabó Gábor, valamint három független képviselő: Ivády Gábor, Ivád polgármestere, Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció tagja és a szintén független Pősze Lajos. A házszabály szerint a független képviselőknek szűkebbek a lehetőségeik, ők ugyanis csak a frakciók felszólalói után kérhetnek szót. Ügyrendi felszólalásnál a javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető.

A kormánypártokban általában azok hallgatnak, akik polgármesterek is: köztük van Bácskai János IX. kerületi, Borkai Zsolt győri, Cseresnyés Péter nagykanizsai, Cserna Gábor dunaújvárosi, Gyutai Csaba zalaegerszegi, Kapus Krisztián kiskunfélegyházai, Koncz Ferenc szerencsi, Simon Miklós nyírbogáti, Simonka György pusztaottlakai, Szabó Tamás jászberényi, Tessely Zoltán bicskei és Vécsey László szadai polgármester.

Majd ősszel

"Sok olyan törvényt hozott a parlament, köztük például a járási hivatalokról szóló törvényt, amelyeknek a végrehajtásával le vannak terhelve a polgármesterek" - válaszolt Bácskai János, IX. kerületi polgármester arra a kérdésre, hogy miért nem szólalt fel a parlament tavaszi ülésszakában. A ferencvárosi polgármester elmondta, a szakbizottságok munkájához rendszeresen hozzászól, és van bőven dolga a kerületben is.

"Az őszi ülésszakban várhatóan fel fogok szólalni a börtönkórház ügyében, ugyanis a jelenlegi formájában nem támogatom azt a javaslatot, hogy az a IX. kerületben legyen. Valószínű, hogy benyújtok majd egy interpellációt az Illatos úti vegyi művek privatizációjáról is, ami tulajdonképpen egy időzített bomba, és több kerületet is érint" - mondta terveiről Bácskai János, aki hozzátette, hogy a parlamenti felszólalás habitus kérdése is, ő pedig nem híve az öninterpellációnak.

Elsősorban polgármesteri munkájára koncentrál Cserna Gábor, Dunaújváros vezetője is, de azt mondta, elképzelhető, hogy lesz olyan ügy, amelyben felszólal majd a parlamentben ősszel, konkrétumot azonban nem mondott. "Fontosabbnak tartom a pozitív lobbit, mint a parlamenti felszólalást" - mondta. Cserna egyébként már a parlament előző, őszi ülésszakában sem szólalt fel, akkor azt mondta, polgármestersége jobban lefoglalja.

Kerestük Borkai Zsolt győri polgármestert is, de a hivatalban azt mondták, az ő idejét a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként az olimpiai előkészületek kötik le.

Az összesítés szerint a frakcióvezetők közül az LMP-s Jávor Benedek beszélt a legtöbbször, 33 alkalommal, őt követi Rogán Antal - aki az ülésszak közben váltotta Lázár Jánost a Fidesz képviselőcsoportjának élén - 27 felszólalással. A KDNP-s Harrach Péter és a jobbikos Vona Gábor egyaránt 14-szer, az MSZP-s Mesterházy Attila és a fideszes Lázár János pedig 9-9 alkalommal szólalt fel.