Uniós jogot sért a bírák nyugdíjazása

2012.11.06. 10:22

Az Európai Bíróság keddi ítélete szerint a 70-ről 62 évre leszállított nyugdíjkorhatár a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik.

Az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása - mondta ki keddi ítéletében a luxemburgi Európai Bíróság, amely sürgősséggel tárgyalta az ügyet.

Az ítélet szerint a bíróság által "radikálisnak" nevezett intézkedés nem áll arányban a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal, amelyekre a magyar kormány képviselője az októberi tárgyalás folyamán hivatkozott.

A kormány tudomásul veszi az ítéletet, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik - közölte az ítéletre reagálva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A KIM sajtóosztályán az [origo] kérdésére azt válaszolták, az ítélet nem von maga után pénzbüntetést.

A labda most ismét az Európai Bizottság oldalán pattog. "Általában egy uniós bírósági ítélet után az Európai Bizottság megvizsgálja, hogyan reagál a tagállam az ítéletre. Ha a bizottság szerint az adott tagállam nem elégítette ki az ítéletet, akkor javasolhatja a bíróságnak a pénzbüntetés kiszabását" - mondta az [origo]-nak Hajdú Márton, a brüsszeli magyar képviselet sajtósa.

Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani.

A magyar Alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a törvényt. A döntés példátlanul szoros szavazatarányokkal született: a megsemmisítést támogató hét alkotmánybíró mellett ugyancsak hét ellenezte azt, így a testület végül Paczolay Péter elnöki voksával minősítette alaptörvény-ellenesnek a jogszabályt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK