Lázár János benyújtott még egy utolsó módosítócsomagot a választási törvény hétfői zárószavazására. Eszerint a jegyzők nem mennének házhoz tájékoztatni a lakosságot az új választási eljárásról, választási reklámok csak a közmédiában kerülhetnének képernyőre, viszont a hírportálokon lehet majd hirdetni. Ha nem így lenne, az Lázár szerint alkotmányos visszásságot okozna.

 

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János által vasárnap benyújtott módosító javaslatokból egyértelmű, hogy a jegyzők nem keresik majd fel a választópolgárokat azért, hogy feliratkozzanak a választásokra. Törölné ugyanis az egységes javaslatból, hogy a települési jegyzőknek 2013. szeptember 1. és december 31. között el kell menniük a választókhoz, tájékoztatva őket a választójog gyakorlásának feltételeiről.

Az államtitkár nem fűzött érdemi indoklást ehhez, a korábban hasonló javaslatot megfogalmazó párttársa, Szakács Imre azzal érvelt, hogy indokolatlan terhet rakna a jegyzőkre, ha minden választót fel kellene keresniük. Lázár János azt kötné ki, hogy a választópolgárokat a Nemzeti Választási Irodának kell tájékoztatnia a névjegyzékbe vétel módjáról. A tájékoztatás időpontját és módját miniszteri rendelet határozhatja meg. Fenntartaná viszont annak lehetőségét, hogy a mozgáskorlátozottak otthonukban regisztráljanak. Az erről szóló kérelmüket írásban kellene eljuttatniuk a jegyzőhöz, aki ez után felkeresné őket, biztosítva a feliratkozás lehetőségét.

A hétfői szavazáson a kampányszabályokat is megváltoztathatják: bár az Országgyűlés két hete támogatta, hogy a pártok a kereskedelmi médiában és az internetes hírportálokon se reklámozhassanak 2014-ben, a hírportálokat most mentesítenék e tilalom alól, így a nyomtatott sajtótermékekhez hasonlóan közölhetnének választási hirdetéseket. Lázár János indoklása szerint alkotmányos visszásságot okozna, ha a hírportálok nem közölhetnének politikai hirdetéseket. A módosító javaslat alapján választási reklámokat csak a közmédia - a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió - tehet közé, a közösségi médiaszolgáltatók nem.

Közölhetnek tehát politikai reklámot a hírportálok és a mozik is Lázár módosítója szerint. Azonban ha ezt teszik, előbb el kell juttatniuk a vonatkozó árjegyzéküket az Állami Számvevőszékhez, amely regisztrálja, hogy melyik párt milyen hirdetése mennyiért került fel.

Benyújtott egy módosító indítványt a szintén fideszes Gulyás Gergely is, aki "legalább heti két nap" helyett bármely munkanapon lehetővé tenné a regisztrációt.

A zárószavazás előtt álló választási törvény megrövidíti a korábban hatvannapos kampányidőszakot, megszabja, hogy mi minősül kampánytevékenységnek, illetve, hogy hol lehet majd hirdetni. A választási törvényről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.