Az Ipsos közvélemény-kutató legrissebb, júniusi felmérése szerint négy pártnak is változott a támogatottsága az előző hónaphoz képest, de a változások kicsik. Leginkább a Jobbik esetében érzékelhető mérsékelt visszaesés: áprilisban 8, májusban 7, most 6 százaléknyi szavazópolgár támogatta.
A Fidesz az elmúlt hónapban 24, most 25 százalékon állt. Az MSZP mögött legutóbb a választókorú népesség 14, most 15 százaléka sorakozott fel. Az Együtt-PM szövetség támogatottsága májusban 3, júniusban 4 százalék volt, míg az LMP maradt a 2, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig az 1 százalékon.
A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya 47 százalék, ebből 23 százaléknyian teljesen passzívak, 17 százalék bizonytalan, 7 százalék pedig titkolja a pártszimpátiáját.
A biztos pártválasztók közül minden második (49 százalék) a Fidesz híve, minden negyedik (27 százalék) a szocialista párté. A Jobbik 12, az Együtt-PM szövetség 8, az LMP és a DK 2-2 százalékon áll az aktív szavazók között.
Az elemzés szerint szűk egy évvel a parlamenti választások előtt az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ellenzéki erők képesek lesznek-e befogni az egész ciklus során magabiztosan vezető Fideszt. Eddig kétszer fordult elő, hogy a voksolás előtt 10-11 hónappal a közvélemény-kutatásokban élen álló párt nem tudott győzni a választáson: 1997 júniusában az MSZP, 2005 nyarán a Fidesz állt nyerésre.
Az MSZP a teljes népességben jelenleg 10 százalékponttal van lemaradva a Fidesztől. A szocialisták, az Együtt-PM hívei és a DK támogatói összesen 20 százalékot tesznek ki, ami 5 százalékponttal kevesebb a kormánypárt támogatottságánál. Az Ipsos arra hívja fel a figyelmet, hogy a pártok táborainak mechanikus összeadása általában nem célszerű, csak a választói viselkedés megismerése után lehet eldönteni ennek valószerűségét. Ám ebben az esetben erős az egymás iránti elfogadás: bármely párt hívei körében szinte kizárólag a másik kettő felé mutatnak a másodlagos preferenciák. Közös bennük a kormányváltó szándék, és annak a megítélése is, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban.
A Fidesz a parlamenti választások után csaknem másfél millió szavazót veszített, ebből azóta - köszönhetően a rezsicsökkentés elsősorban az alsó középosztály körében kedvező fogadtatásának - félmilliót visszaszerzett - olvasható az Ipsos elemzésében. E szerint az elmúlt négy hónapban a kormánypárt stabilizálni tudta táborát, tartósan kétmillió támogatóval rendelkezik.
A fideszeseket összeköti, hogy szinte egyöntetűen az Orbán-kormány további működését szeretnék 2014 után, másfelől, hogy háromnegyedük szerint jól mennek a dolgok az országban. Harmadsorban közös bennük a győzelembe vetett hit: 91 százalékuk szerint a Fidesz nyeri a következő parlamenti választást. Náluk 82 pontos Orbán Viktor népszerűségi mutatója a százfokú skálán.
Az Ipsos szerint a versenyt a pártpreferenciával nem rendelkező csoportok fogják eldönteni. A biztos, de legalábbis nagyon valószínű választási részvételüket ígérő aktív bizonytalanok még nem döntöttek pártpreferenciájukról. Júniusban a választókorú népesség 10 százaléka, nagyjából 800 ezer ember tartozott ide. Az adatok szerint itt nagyobb az ellenzék tartaléka, de a kormánypártnak is vannak hívei az aktív bizonytalanok között.
A közvélemény-kutató szerint az aktív bizonytalanok 72 százaléka elégedetlen az országban zajló folyamatokkal, 20 százalékuk viszont pozitívan nyilatkozott. Négytizedük kormányváltást szeretne, 18 százalékuk viszont úgy véli, 2014 után is a Fidesznek kellene vezetnie az országot. Az elemzés szerint a négy vizsgált szempont alapján a választani szándékozó, de jelenleg hezitáló polgárok bő négytizedéről - háromszázezer emberről - állítható, hogy a baloldali ellenzék felé fordul. A Jobbiknak körülbelül 100 ezer lehetséges támogatója van ebben a körben, és nagyjából 150 ezer emberről feltételezhető, hogy a Fideszre adja majd a voksát.